Képzeld el, hogy nem ismered fel a szeretteid: ritka, de létező betegség a prozopagnózia

Az arcfelismerés problémája a prozopagnózia.

köszön
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Sokan álmodtak már olyat, hogy szerettük nem ismert rájuk. Ilyen nemcsak az álmokban fordulhat elő, hanem a valóságban is, mégpedig egy agyi rendellenesség, a prozopagnózia miatt.

A prozopagnóziát más néven arcvakságnak hívják, és az arcfelismerés képességének hiányát takarja. Előfordulási aránya 2-2,5%-os. A prozopagnóziások arcvonások alapján képtelenek felismerni azokat, akik velük szemben állnak, súlyos esetben saját fotójukat, tükörképüket sem képesek beazonosítani.

A prozopagnózia kifejezés atyja Joachim Bodamer német neurológus, aki 1947-ben használta a szót először a görög arc és tudás nélküli szavak elegyeként. Ő arcfelismerési problémákat mutató világháborús sérülteket vizsgált, többek közt egy 24 éves, fejlövés után az arcok felismerésére képtelen férfi esetét.

Az arcvakság kiváltó okai

Az arcvakságot agyi sérülés válthatja ki, melyben az agy egy területe károsodik, vagy egyes esetekben születéskori oxigénhiányos állapot is lehet az okozója, mely ugyancsak agykárosodást okozhat.

Ha a prozopagnózia szerzett, agyi EEG-vizsgálatok szerint a temporális kéreg alsó részterületének sérülése áll a háttérben. A szakértők megfigyelése szerint, aki egészséges, az a másik ember szemeit nézi meg először, a prozopagnóziás viszont a szájra fókuszál, és egyéb részleteket is megfigyel, mint a szemöldök íve, a frizura, hogy fülbevalót visel-e az illető, és milyen a hangja. Az információk összességéből rakja össze, hogy egyáltalán férfi vagy nő áll-e vele szemben, és ki lehet.

Az arcfelismerés képességének hiányáról sokan állítják, nemcsak a szerzett formában létezik, hanem lehet öröklött is, de erről megoszlik a tudomány véleménye.

Egyesek elszántan keresik, ez esetben az agyban pontosan milyen terület rendellenessége öröklődik. Mások szerint valószínűleg egy memóriazavarral járó, valamilyen öröklődő betegségről lehet inkább szó, például az Alzheimer korai tünetéről. Mindenesetre érdemes kikérni egy orvos véleményét, ha valaki tapasztal ilyen problémákat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Így élnek a prozopagnóziások

A prozopagnóziás mindennapjai nehezebbek, mint egy átlagemberé, hiszen bárkivel találkozik, nem ismeri fel. Sokan, akik nem tudnak állapotáról, faragatlannak vélhetik, ha nem köszön vissza, de a saját kapcsolatait is nehéz ápolnia.

Az arcvakok rendszerint másodlagos tulajdonságok alapján ismerik fel, ki áll velük szemben. Ilyen lehet a hajszín, a hang, a termet, de akár a már ismert ruhák is. Ez egy valóban járható egérút mindennapjaik lebonyolításában. 

Az említett orvos, Bodamer egyik betege például, noha arcképeket nem ismert fel, Hitlert azonnal beazonosította, bajusza és hajviselete alapján.

Becsapós árnyak

Nemcsak azt téveszti meg a szeme, aki valamilyen agyi rendellenességgel küzd. A következő képeken olyan árnyakat mutatunk, melyeket egész másnak néztek, mint amik vetették őket.

Fantommókus árnyéka a szekrény tetején: 10 eset, amikor a véletlen valótlant teremtett

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük