Hogyan találnak el a postagalambok a pontos címre? A rejtélyes jelenség magyarázata
A postagalambok tájékozódása ámulatba ejtő. Képességüket többféle módon magyarázzák.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Leszámol a pattanásokkal és a szem alatti karikákkal: filléres csodaszer a bőrnek a petrezselyem zöldje »
- Extra nőiesen öltözködik a duci blogger: pedig csak a régi korok divatjából szemezget »
- 61 évesen is gyönyörű, és minden porcikájára büszke: fehérneműben is bátran megmutatja magát a karcsú jógatanárnő »
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Galambos Lajos házassága 22 év után válságban van - Ezért romlott meg a kapcsolatuk Boglárkával
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
A postagalambokban rejlő lehetőségeket nem véletlenül használták és használják ki az ókortól fogva. Hírvivő és hadászati célú felhasználásukon túl a postagalambsport is jelentőssé vált, és napjainkban is nagy népszerűségnek örvend.
E madarak tehetsége, vagyis hogy bámulatos tájékozódóképességükkel akár több száz kilométeres utat megtéve képesek elérni kiinduló pontjuktól a célpontjukig, a tudomány érdeklődését is felkeltette.
Hogyan találnak el a postagalambok a célpontjukhoz?
Időről időre újabb elméletek születtek, hogyan tájékozódhatnak ezek az állatok: a valószínűsített megoldásokban a Föld mágnesességére támaszkodó, a szaglásra hagyatkozó és infrahanghullámok segítségével történő eligazodást jelölték meg a különös navigációs képesség hátterében.

A régóta bizonyításra váró elgondolást, miszerint ezeket a madarakat a Föld mágnesessége segíti a tájékozódásban, a Houstoni Egyetem tudósai érdekes kísérletben vizsgálták. David Dickman vezetésével végezték a vizsgálatot, melyben egy elsötétített helyiségben, mesterségesen létesített mágneses mezőbe lépő galambok agyi aktivitását mérték meg.
Azt látták, hogy a galambok belső fülében található, tájékozódásért és egyensúlyért felelős idegsejtek reagáltak a mágneses mező polaritásának, erejének és irányának változására. Ebből arra következtettek, hogy a Föld mágnesességének valóban lehet köze a postagalambok tájékozódásához.
Az Aucklandi Egyetem tudósai a csőrben sejtették a mágneses érzékelés természet adta eszközét. Egy faláda egyik felében mesterséges mágneses mezőt hoztak létre, és arra idomították kísérleti madaraikat, hogy ha a mező létrejön, sétáljanak bele. Amikor azonban mágnest erősítettek a galambok felső csőrére, illetve gyógyszer segítségével elérzéstelenítették azt, a madarak nem tudták felmérni a mágneses mező jelenlétét.
Egy másik teória a mágnesességelméletet egy új elgondolással vetette össze: a Pisai és Aucklandi Egyetem kutatói, Anna Gagliardo és Martin Wild a madarak szaglásában sejtette a megoldást. 48 galambbal dolgoztak, melyek közül 24-nek a szagjelszállító idegeit, 24-nek pedig azt az idegét iktatták ki, mely a mágnesesség alapján történő tájékozódásban játszik szerepet.
A mágnesességre érzéketlenné váló madarak egy napon belül célba értek, ám a szaglásukat vesztett postagalambok eltévedtek. Ebből arra következtettek, hogy a szaglásnak lehet kulcsszerepe a tájékozódásban, azaz a madarak az út közben felmerülő szagok felismerésével lehetnek képesek a megfelelő irányban haladni.

Végül, valószínű megoldásként született meg a Cornell Egyetemé, mely szerint a galambok 0,1 hertzes infrahanghullámok segítségével tájékozódnak. John Hagsturm geológus 14 éven át engedett útjára postagalambokat, és figyelte meg viselkedésüket. Jegyezte, hol és mikor esett meg, hogy nem értek célba a madarak, hogy kiderítse, mi okozhatta eltévedésüket.
Az érintett helyszíneken infrahang-méréseket is végeztek, és vizsgálták a körülményeket, melyek adott napokon megzavarhatták a hullámokat, ezáltal a madarakat is. Mivel azokon a napokon, amikor a madarak nem értek célt, voltak zavaró körülmények - például a széljárás változása -, megállapították, hogy a galambok tájékozódása infrahanghullámok érzékelésével történhet.
Rejtélyes írás egy háborús galamb lábán
Bárhogy is navigálnak a postagalambok, tehetségük mindenképp izgalmas, ahogyan az a rejtélyes szöveg is az volt, amelyet egy kéményben maradt világháborús madár lábán találtak. Erről az esetről egy korábbi cikkben olvashatsz, melyben más, misztikus szövegekről is szó esik.
OLVASD EL EZT IS!

- élővilág
- legrövidebb életű állatok