Mi lesz így Pompeji freskóival? Egyre súlyosabb állapotba kerülnek a régészeti feltárások miatt

A csodaszép pompeji freskókat a feltárásból eredő károsodás fenyegeti.

A pompeji freskók tönkremennek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

4 ezer év után csapott le ismét a Vezúv, amikor i.sz. 79-ben véget vetett Pompeji pezsgő mindennapjainak. Az addig virágzó város egyetlen nap alatt a földdel vált egyenlővé.

1500 év és a véletlen fondorlatos játéka kellett hozzá, hogy ismét felfedezzék a tovatűnt világot. A Sarno-folyó szabályozásakor, a 16. században találtak rá, feltárása azonban csak a 18. századtól indult meg, és ma is tart. Pompeji utcái és épületei lassan mutatják meg magukat, elkápráztatva a helyszínen tevékenykedő régészeket. A házromok falait ugyanis szebbnél szebb, nagyszerű állapotban fennmaradt freskók díszítik, ám úgy tűnik, sajnos veszélyben vannak, és éppen a feltárások miatt.

Pompeji freskói megsemmisülhetnek

Noha a feltárt épületrészek és falfestmények rengeteg információval, művészeti, történelmi és esztétikai értékkel gazdagították a világot, a régészeti munkálatoknak végzetes következménye lehet.

A 79-ben történt vulkánkitörés során a freskókra került vulkáni anyag képezte azt a védőréteget, aminek hála, a képek hihetetlen épségben vészelhették át az elmúlt másfél évezredet. Sajnálatos módon ugyanez a réteg tehet róla, hogy a régészeti feltárások hatására az alkotások a semmivel válhatnak egyenlővé.

A Baszkföldi Egyetem kutatója, Silvia Pérez-Diez úgy magyarázta, a piroklasztból kiváló ionok és a talajvízből származó ionok együttes erejének hatására a freskófestékekből kiválnak a sók.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Maite Maguregui, az említett egyetem másik szakértője szerint a feltárás jelenti a kritikus pontot: attól a pillanattól ugyanis, hogy a régészek eltávolítják a vulkáni réteget, a képek védtelenné válnak. Levegő és páratartalom éri őket, minek hatására a festékanyag sói kikristályosodnak. A képek ettől roncsolódni kezdenek, és sajnos idővel a semmivel válhatnak egyenlővé.

Biztonságos technika kell

Elképzelni is szörnyű, hogy Pompeji felbecsülhetetlen értékű freskói megsemmisüljenek, és ezt a régészettudományban tevékenykedők sem szeretnék annyiban hagyni.

Maguregui úgy véli, az egyetlen, ami történhet, hogy a még feltáratlan falak mindaddig érintetlenül maradnak, míg nem születik egy biztonságos módszer a képek megtisztítására.

A szakértő szerint a csapat következő feladata, hogy feltérképezze a már feltárt freskókat, és megvizsgálja, mely részükön milyen mértékben vannak jelen a problémás sók, majd meghatározza, hogy mi lesz az a módszer, amivel a későbbiekben károsodás nélkül megtisztíthatók lesznek Pompeji csodálatos falfestményei.

Erotikus freskók

A pompeji freskók között érdekes színfoltot képeznek az erotikus témájúak: ezekről korábbi cikkünkben írtunk.

5 különleges freskó Pompejiben, és még érdekesebb történetük: erotika a Lupanar bordélyház falán

Elolvasom

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük