Hogy teltek az ókori piramisépítők hétköznapjai? Az egyiptomi papiruszok érdekes dolgokról mesélnek

A piramisépítőkről érdekes feljegyzések mesélnek.

A piramisépítők élete
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A lenyűgöző egyiptomi piramisok meghökkentő pontosságú, gigászi méretű építmények, így nem is csoda, hogy az emberek fejében különböző, olykor igen elrugaszkodott elméletek születnek meg arról, kik és miért építhették őket.

Józan ésszel azonban nem az tűnik logikusnak, hogy a hatalmas gúlákat földönkívüliek alkották volna meg, ráadásul a történelmi emlékek sem erről árulkodnak: a zsidó Biblia ír arról, hogy egyiptomiak építették a piramisokat, illetve papiruszszövegek is mesélnek a munkásokról.

Kik építették a piramisokat?

2013-ban, a Vörös-tenger partja mentén fedezték fel azokat az írásokat, amelyek szerint nagy létszámú építészcsoportok segédkeztek a gízai nagy piramis emelésében. A Wadi al-Jarfnál talált tekercs leírja, hogy kétszáz férfi egy bizonyos Merer felügyeletével és irányításával dolgozott rajta, akik Nílusra bocsátott csónakokkal, mintegy 18 km-es távolságból szállították a helyszínre az építkezéshez szükséges mészkövet.

Ezek a szöveges emlékek feltételezik, hogy a tudósok korábbi elmélete valószínűleg hibás. Azelőtt ugyanis úgy gondolták, hogy a piramisok építésében olyan gazdálkodók vehettek részt, akik végeztek az az évi földmunkáik oroszlánrészével, és már csak kevés tennivalójuk akadt.

Így éltek a piramisépítők

A Wadi al-Jarfnál lelt papiruszon említett, Merer vezette csapat dolgozói távoli tájakról, akár a Sinai-sivatag felől is érkeztek a helyszínre. Ebből adódóan számos építkezésben alkalmazhatták őket, és minden egyes ember más tapasztalatot, más, a munkálatokban hasznos szaktudást szedett magára az idők során.

A papirusz a munkások étkezéséről is beszámol. Pierre Tallet, a Sorbonne Egyetem egyiptológus professzora, az iratokat felfedező csapat vezetője és a szövegek elemzésének egyik vezetője szerint a jelekből az olvasható ki, hogy  a dolgozók étrendjében datolya, zöldségek, szárnyas és egyéb húsok is szerepeltek.

A munkások a fáradozásaikért cserébe részint textileket is kaptak fizetésként, amelyeket akkoriban valószínűleg a pénzzel tarthattak egyenértékűnek. Ami pedig a magasabb beosztásban tevékenykedőket illeti, ők nagy kiterjedésű földekhez juthattak tevékenységükért. Arról nem tudni, hogy a munkálatok adminisztrációjában dolgozó tisztviselők hasonlóképp kaptak-e földeket.

Egy régi város romjai is mesélnek

Mark Lehner, az Ancient Egypt Research Associates igazgatója csapatával felfedezte egy ókori, gízai városka maradványait. A településen azok élhettek, akik Menkauré piramisának építésében vettek részt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Az archeológusok arra utaló jeleket találtak, hogy a lakosok rengeteg kenyeret süthettek, és sok állatot tenyésztettek. A helyszínen talált csontok alapján szarvasmarhát, juhot és kecskét is tarthattak, és valószínűleg húsuk szolgálhatott a dolgozók élelmeként. Nap végén jól megérdemelt sörüket is megihatták, a leletek szerint ugyanis a nép rendszeresen nagy mennyiséget főzhetett belőle.

Tutanhamon személyes tárgyai

Nézd meg a világ legismertebb fáraójának személyes tárgyait: lábbeli, társasjáték és még sok más előkerült sírkamrájából.

Tutanhamon ritkán látott, személyes tárgyai: a legyezője például színaranyból készült

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük