Ezt a képet még nem láttad így Petőfiről: érdekes másolat a híres dagerrotípiáról

Az eredetiről készített képet még az olvasókönyvből ismerjük, de a dagerrotípiát, amelyről az készült, sokan nem látták.

Petőfi fényképe
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Petőfi Sándor nemcsak irodalmi és történelmi nagysága miatt emelkedik ki más költők közül, hanem halálának misztikuma miatt is: bár azt tudjuk, hogy Segesvárnál eshetett el, pontos nyughelye ismeretlen.

A róla készült festményekről jó kiállású, barna hajú és szemű férfi néz vissza, ám egy festett portré aligha vehető ugyanolyan hitelesnek, mint egy fotó. Szerencsénkre, fénykép is készült Petőfiről, egy 1844-45 körüli dagerrotípia.

Az egyetlen hiteles Petőfi-portré

A szóban forgó képet Egressy Gábor színész, amatőr fényképész készítette. Petőfi az ő masinájával szemben tölthetett mozdulatlanul 10-60 másodpercet. Ennyi volt a kamera expozíciós ideje, mellyel készítették, három-négy évvel a forradalom előtt. Az eredeti dagerrotípiát 1955-ben restaurálták.

Az egyetlen hiteles portré Petőfiről.
Az egyetlen hiteles portré Petőfiről.

A fotó eredetijére is érdemes vetni egy pillantást, erről készült a fenti verzió. A karcok és elszíneződés, valamint a homályosabb Petőfi-alak különlegessé és misztikussá teszik a képet.

Az eredeti dagerrotípia.
Az eredeti dagerrotípia.
Fotó: Wikimedia Commons

Petőfi alakja, bár kissé homályos, kivehető a felvételen. Sötét színű, magas nyakú attilát - zsinóros dolmány, a reformkori öltözék - viselt zsinóros szegélyű nyakkendővel a nyaka körül. Tartása büszke, tekintetében tűz ég, és mély gondolatok tükröződnek. Haját magasra fésülte. Egy biedermeier széken ült, így fényképezték le.

A forradalmár költő halála után a felvétel Szendrey Júlia birtokában maradt, majd Petőfi Zoltánhoz, később Beliczay Imre katonaorvoshoz került. Ő restauráltatta, és ebben az időben készült a képről Klösz György reprodukciója is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A dagerrotípia egyébként Louis Daguerre és Nivéphore Niépce nevéhez fűződik. Ők fejlesztették ki a camera obscura alapján fényképezőgépüket, majd tíz év múlva Daguerre jóval rövidebb záridővel rendelkezőt alkotott. Működése szerint ezüstréteggel bevont rézlemezre készített képeket. A szerkezetet 1839-ben jelentette be, majd ajánlotta a világnak hivatalosan a Francia Akadémián. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-et tekintik a fotográfia megszületésének.

Leonardo Da Vinci több találmánya sem illik a képbe: elképesztő, miket tervezett

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük