A kémiai fegyverek nem a 21. század találmányai: 2500 éve már harcoltak mérges gázzal
Hihetetlen, de már i. e. 500 körül is létezett a harcnak ez a módja.

fust
Ez is érdekelhet

Karácsonyi élmények másként - Csak képzeld el, hogy kialszik minden fény (x)

Punkromantika az Újszínházban - Fenegyerekek a vasfüggöny mögött (x)

Ébredés a kómából (x)

Az anyatejes táplálás is hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia megelőzéséhez (x)

Minek örülünk a legjobban? (x)

beauty and style

Csökkenti a gyulladást és a hegesedést is megakadályozza: ez a cink szerepe a bőrápolásban »

Ezek a szezon legszebb piros rúzsai: mattól a fényesig »

Katie Holmes striákkal is gyönyörű: a 40 éves színésznő nagyon jó formában van »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Azt gondolnánk, a kémiai fegyverek bevetése a 21. század szélesedő arzenáljának egy új iránya, ám ez távolról sem így van. 

A méreg mint egyszerre sokakat megölő vagy ártalmatlanná tevő fegyver az ősi keleti civilizációk háborúiban, Kínában és Indiában is ismert volt, nyugatabbra a mérges gáz bevetését pedig a peloponnészoszi háborúkban, az i. e. 5. században jegyezték. Később a római városban, Dura-Europosban, az i. sz. 3. században is alkalmaztak ilyet.

Az ősi kémiai fegyver

peloponnészoszi háborúkban a spártaiak használtak mérgező füstöt az athéniak ellen. Ehhez először előállítottak egy keveréket, melybe fa, kátrány és kén került, majd ezt elásták úgy, hogy levegőt kapjon, meggyújtották, és egy nyíláson át kivezették a mérgező füstöt, mellyel a támadó spártaiak megpróbálták letörni a védekező haderőt. 

Dura-Europos városának feltárásakor érdekes kérdésbe ütköztek a francia és amerikai régészek. Egy alagútra leltek, amelyben számos holttest hevert, sok római közt egy perzsa. Ez már önmagában is furcsa volt, ráadásul az alagút túl szűkös is lett volna a harchoz, sőt, a testek sem olyan helyzetben feküdtek, mintha a helyszínen estek volna el.

A dura-europosi alagutas megoldás rajza.
A dura-europosi alagutas megoldás rajza.

2009-ben találtak arra bizonyítékot, a római várost 265-ben megtámadó perzsák az alagutat mérges gáz vezetésére használták: kátrányt és bitument dobtak tűzbe, aminek következtében fullasztó gáz szabadult fel, majd kénsav keletkezett. A védekező rómaiak percek alatt holtan eshettek össze, ahogyan az egy szem perzsa katona is, aki valószínűleg a tűzbe dobálta az említett anyagokat. A mérges gáz bevetése is segítette a perzsákat, hogy bevegyék a várost, aminek sokszínű lakosságát utána száműzték. Az Iszlám Állam a páratlan régészeti értékkel bíró várost szinte teljesen elpusztította a közelmúltban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Néha nehéz elhinni, pedig az archeológusok szerint igaz, hogy a tudomány több ezer éve már tarthatott ezen a szinten: korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy egy indiai férfi 2600 éve felismerte az atomot és annak tulajdonságait. Olvasd el azt is!

Da Vinci találmányai sem illenek a korába

A meghökkentő tudás apropóján ajánljuk figyelmedbe Leonardo da Vinci találmányait, melyekkel fényévekkel megelőzte korát.

Ezt is szeretjük