Elképesztő büntetéseket szabtak ki az öngyilkosokra a középkorban: meggyalázták a holttestét, a házát is felégették
A középkorban nagyon rossz szemmel nézték, ha valaki önkezével vetett véget az életének.

kep
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az öngyilkosság a mai ember szemével tekintve borzasztó és mélységesen lesújtó, hiábavaló és sajnálatos tett. Bár a középkorban is fájó lehetett a szerettek számára a veszteség, akkoriban sokkal inkább bűntényként tekintettek rá az európaiak.

Ez még azt tekintve is így van, hogy több római filozófus is, bizonyos lehetetlen körülmények között, nemes cselekedetként írt az öngyilkosságról, sőt, még a Bibliában is szerepel Saul király öngyilkossága, aki inkább kardjába dőlt, semmint hogy az ellenség áldozatává legyen.

Ezért tekintettek bűnként az öngyilkosságra

Carole M. Cusack vallástudományi szakértő szerint abban, hogy az öngyilkosságra bűnös cselekedetként kezdtek tekinteni, a középkori keresztény teológusokat nagyban befolyásolták Hippói Szent Ágoston írásai. Ő ugyanis gyilkosságként értelmezte ezt, amit pedig a tízparancsolat 5. pontja tilt meg.

A 6. századtól a katolikus templomok megtagadták az öngyilkosoktól a formális temetést. Érvelésükben Júdást említették, aki Máté evangéliuma szerint, miután elárulta Jézust, szégyenében felakasztotta magát. Az ő olvasatukban az, aki kioltotta a saját életét, elvesztette Istenbe vetett hitét, és elveszítette Isten bocsánatát is.

1000 és 1200 között a szekuláris igazságszolgáltatás már sokkal keményebben értelmezte az öngyilkosságot. A 12. században Európa több részén is bűncselekménynek titulálták a tettet, részint azért is, mert azzal egyidejűleg, hogy valaki megölte magát, egy földesúr is elvesztette birtokát. A 15. századra a dolog odáig fajult, hogy az öngyilkosságot elkövetett illetőt halálában meg is büntették: holttestét meggyalázták, földjeit és házát pedig felégették.

A cikk az ajánló után folytatódik

Így álltak bosszút a testeken

Az öngyilkos testével éppen úgy bántak, mint egy élő gyilkoséval. Felakasztották, vagy nők esetében elégették azt. Előfordult, hogy a testet ló után kötötték, olykor pedig útkereszteződésekben égették el a cölöppel átszúrt testüket.

A halál utáni kínzásokat Cusack szerint részben a nyugtalan halottakkal kapcsolatos népi hiedelmek inspirálták, de célja az is volt, hogy erős félelmet és undort keltsenek az öngyilkossággal szemben a középkori világiak számára, és meggyőzzék őket az öngyilkosság szörnyűségéről.

Ilyen ételeket ettek a középkori lakomákon

Békás pite, sült sün és más bizarr fogások is kerültek a lakomaasztalokra a középkorban.

Ezt is szeretjük