40 évig titkolta Szovjetunió a szörnyű nukleáris kísérleteket: másfél millió ember lett beteg Szemipalatyinszk közelében
A környék lakói egyáltalán nem tudták, milyen veszélyes sugárszennyeződésnek voltak kitéve az évek alatt, aminek súlyos következménye lett.

Kazahsztán nukleáris kísérlet cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kazahsztán északi sztyeppéjének aprócska ipari városában, Szemejben a mai napig állnak Lenin ütött-kopott, most már graffitikkel összefirkált szobrai. A letűnt idők rezsimjére emlékeznek vissza a szovjet érából ottmaradt autók, buszok és a tipikus, magas lakóházak is.

De fennmaradtak olyan nyomai is a korszaknak, amiket már nehezebb észrevenni. A hidegháború öröksége a Szemipalatyinszki kísérleti telep vonzáskörzetében élők DNS-ébe is beleivódott végérvényesen.

Szemipalatyinszk kísérleti telepe

Szemej városát egykor Szemipalatyinszknak hívták, amitől nagyjából 150 kilométerre választotta ki Lavrentyij Berija, az atombombaprojekt vezetője a nukleáris kísérletek helyszínéül szolgáló, 17-18 ezer négyzetkilométernyi területet. A 2. sz. oktatási gyakorlótérnek hívott részen álló épületeket a gulágokban dolgoztatott foglyokkal készítették el, ez később a Polygon, magyarul Poligon, Sokszög nevet kapta.

1988-as légi felvétel a Szemipalatyinszki kísérleti telepről.
1988-as légi felvétel a Szemipalatyinszki kísérleti telepről.

1949 és 1963 között 110 föld feletti atomrobbantást hajtottak vége, az egészen 1989-ig tartó, föld alatti kísértekkel együtt 498 tesztet végeztek. Azt már soha nem tudjuk meg, hogy elfelejtettek-e kalkulálni, vagy csak figyelmen kívül hagyták a sztyeppén fújó erős nyugati szelet, ami a sugárszennyezett részecskéket egyenesen a környék településeire, városaira vitte. Becslések szerint 1,5 millió gyanútlan embert szolgáltattak ki a halálos betegségeket előidéző, láthatatlan, radioaktív sugárzásnak.

2008-as légi felvétel az egyik robbantási kísérlet okozta kráterről.
2008-as légi felvétel az egyik robbantási kísérlet okozta kráterről.

Már több mint harminc év telt el azóta, hogy lezárták és elhagyták a telephelyet. De kutatók szerint láthatóan ennyi időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy megmutatkozzon, milyen egészségügyi károsodásokat szenvedtek el a közelben lakók az atomkísérletek miatt. Nem beszélve arról, hogy időközben kiderült, hogy a térségben található Delegen-hegységben, amire előtte a köznyelvben Plutónium-hegyként hivatkoztak, 200 kilogrammnyi plutóniumot hagytak mindennemű védelem nélkül, amit 1996 és 2012 között a kazah kormány az amerikai és az orosz állammal együttműködve egy titkos akció keretein belül összegyűjtött. Mindent egybevetve nem csoda, hogy katasztrófa következett be.

A sugárszennyezés hatása

Erősen megnövekedett a "fertőzött" zónán belül a rosszindulatú, rákos megbetegedések és a kardiovaszkuláris betegségek száma, a kialakulásukra való hajlamot pedig nemzedékről nemzedékre örökíthetik tovább. A kísérletek egészségkárosító hatásának bizonyítása épp azon helyi lakosok számára kiemelkedően fontos, akik a kazah kormánytól igényelnének egészségügyi ellátást.

GettyImages-1153399607

- A Poligon-kísérletek igazi tragédiák - nyilatkozta Talgat Muldagaliev, Szemej kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Nature oldalnak. - Az időt visszafordítani már nem tudjuk. Most a következményeket kell megvizsgálnunk.

A legelső kísérleti termonukleáris eszköz 400 kilotonnányi TNT erejével robbant fel 1953-ban, ami a Hirosimára ledobott atombombának a 25-szöröse. Valentina Nikonchik, egy helyi lakos kisgyerekként élte át Szemej városában az eseményt. Fülsüketítő hangot hallott, aminek hatására elvesztette egyensúlyát, és elájult. Évekkel később szívproblémákat és pajzsmirigyproblémákat diagnosztizáltak nála.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az expozíciótól és az anyag szövetkárosodást okozó mértékétől függően a sugárszennyezett részecskékkel érintkező emberek heteken vagy akár néhány órán belül meghalhattak. Bizonyított tény, hogy 1956-ban végzett robbantás következtében a területtől 400 kilométerre fekvő Ust-Kamenogorsk városában 600 lakost sugárbetegséggel szállítottak kórházba. De a radioaktív részecskék a születendő magzatokra is hatással voltak, a Poligon területének vonzáskörzetében élő nők többsége testi vagy szellemi fogyatékossággal született babáknak adott életet, akiknek nagy része árvaházakba került. A mai napig is az 1953 és 1956 közötti teszteket tekintik a legkárosabb hatásúaknak.

Végül 1963-ban a Szovjetunió képviselői aláírták a moratóriumot a föld feletti nukleáris kísérletek beszüntetéséről, és ekkor kezdték el a föld alatt folytatni a teszteket. Olyannyira próbálták leplezni, hogy a megbetegedéseknek, hirtelen haláloknak bármilyen köze lenne a kísérletekhez, hogy 1956-ban a katonaság szigorúan titkos orvosi rendelőt hozott létre a rászorulók számára, mondván, hogy haszonállatok valamilyen betegséget terjesztenek a lakosok körében, így a létesítmény a 4. számú brucellózisellenes kórház nevet kapta. A rászorulókat megvizsgálták, de soha nem közölték velük, mi a tényleges bajuk.

GettyImages-542402194

1991-ben, amikor Kazahsztán függetlenedett a Szovjetuniótól, Moszkvából külön bizottságot küldtek a szemeji ambulanciára. Néhány feljegyzés megsemmisült, más aktákat pedig Moszkvába küldtek, és ezekről a dokumentumokról a jelenlegi kutatók sem tudják, mi állhat bennük. A Sugárgyógyászati és Ökológiai Tudományos Kutatóintézet örökölte a fennmaradt egészségügyi adatállományt, és a folyamatosan zajló további vizsgálatokkal, utánkövetéssel szeretnék felderíteni a tényleges kárt. Nyilvántartásuk szerint 351 ezer ember betegedett meg három generáció tagjaiból, akiknek több mint egyharmada életét vesztette, de feltehetően ez csak egy töredéke az érintettek számának.

A világ legszebb, ám legveszélyesebb tavai

Bizonyos tavak esetében akár egyetlen megmártózás is súlyos betegséget, balesetet vagy akár halált okozhat.

(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, CTBTO Preparatory Commission / Wikipedia CC BY 2.0, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük