Kiderült, nemcsak kommunikálnak, de látnak is a növények - Sokkal bonyolultabb élőlények, mint azt gondolnánk
A növények többet észlelnek, mint sokan hinnék.

novenyek
Ez is érdekelhet

Fedezd fel a gőzállomást, mellyel a vasalás gyorsabb, mint valaha! (x)

Pihenj meg, és vegyél lendületet a céljaidhoz egy hibátlan kávé felett! (x)

Utazás Kiállítás - Aktív hétvége van. Kezdd itt a nyaralás tervezését! (x)

Erről a magyar kozmetikai márkáról beszél mindenki (x)

beauty and style

Évekkel öregebbnek mutat, ha így húzod ki a szemöldököd: egy apróságon múlik »

Cardi B tüzes kedvében van: vörös ruhában forrósítja fel a levegőt »

Gyors tipp, ha nem áll sehogy a rövid haj: csinos frizura egy perc alatt »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Látunk mi, és látnak az állatok, hiszen nekünk és nekik is van szemük. Furcsább a gondolat, hogy a növények ugyancsak láthatnak, és ez a felvetés nem új keletű. Már Darwin fia, Francis Darwin is így gondolta 1907-ben.

Több mint százéves magyarázata szerint a növények levelein lencseszerű alkotósejtekből álló szervecskék vannak - ocellus, ocelli -, melyek apró szemecskékhez hasonlóan működnek.

Növényi neurobiológia

Az ifjabb Darwin elmélete az idők során nem is nagyon került elő, de a növényi neurobiológia tudósai ismét elővették. Ocelli típusú szeme sok állatnak van, például tengeri élőlényeknek, mint a tengericsillag vagy a medúza, illetve a szárazföldi hernyókra is jellemző.

Oda, hogy a növények rendelkezhetnek szemekkel, Darwin után egy 2016-os felfedezés vezetett, Stefano Manusco és František Baluška biológus kutatók jóvoltából. A tudósok rájöttek, hogy a cianobaktérium egy fajtája úgy viselkedik - tulajdonképpen a világ legrégibb kameralencséjeként -, mintha egy apró lencse lenne.

Egy másik tudományos észrevételük szerint pedig néhány növény, például a káposzta olyan fehérjéket állít elő, melyek a szemgolyók kifejlődéséhez és optimális működéséhez szükségesek. A zöld algánál azonosították is a szem rendkívül primitív formáját. A Boquila trifoliolata nevű fás szőlő pedig kúszónövényként azoknak a növényeknek a levelét utánozza, melyeken éppen halad, amit a tudósok - noha ez csak egy lehetséges felvetés - azzal magyaráznak, hogy a növény valamilyen módon látja a másik növényt, melyen felfelé kúszik. Természetesen kémiai jelekből ugyancsak tájékozódhat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kiderült tehát, hogy a növények sokkal komplexebb élőlények, mint azt a tudomány emberei vagy mi, laikusok valaha gondoltuk volna. Nem elég, hogy a levegő segítségével, illetve gyökereiken keresztül kommunikálnak, és kognitív folyamatokat is mutatnak - folyamatosan információt gyűjtenek, és kérdéseket alkotnak a környezetükről, melyeket az adaptálódáshoz szükséges válaszokkal oldanak meg -, könnyen lehet, egyes növények még látnak is. Mindenesetre, egy káposztával senki ne próbáljon farkasszemet nézni, mert egész biztos, hogy az ember pislog előbb.

Ezt is szeretjük