Őrültnek tettette magát az újságírónő, hogy beépüljön az elmegyógyintézetbe: szörnyű dolgokat tapasztalt
A fiatal újságírónő bátorságának köszönhetően máshogy kezdték kezelni a mentális betegeket Amerikában.

nellie-bly-borító
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A 19. század végén még nem igazán lehetett hallani nőjogi mozgalmakról, az élet szinte minden területén a férfiak voltak fölényben. Ám Nellie Bly története nem csak amiatt érdekes, hogy egy ilyen, férfiak által uralt világban érvényesülni tudott: bátorságának hatására az elmegyógyintézetek helyzete is sokat javult a kor Amerikájában.

Az újságírónő 1864-ben született Elizabeth Jane Cochran néven Pittsburghben. A helyi újságban megjelent egy olyan cikk, amiben kijelentik, hogy a nők csak a gyereknevelésre és a háztartás vezetésére jók, ez pedig annyira nem tetszett a fiatal Elizabethnek, hogy álnéven levelet írt a szerkesztőségnek. A lap szerkesztőjét annyira lenyűgözte a lány szenvedélye, hogy állást ajánlottak neki az újságnál.

Női témák helyett oknyomozó újságírás

A már korábban említett lap a Pittsburgh Dispatch volt, ebben az időben pedig nagy divatnak számított, hogy az írók álnéven jelentették meg cikkeiket, ekkor választotta a nő a Nellie Bly nevet, ami később egész életében elkísérte. Az újságnál a korai munkásságát a nők helyzetének szentelte, oknyomozó riportokat készített a helyi gyárakban a női dolgozókról. A laphoz nem sokkal később panaszok érkeztek a gyárak tulajdonosaitól, emiatt az újságírónőt áthelyezték, és olyan hagyományos női témákról kellett írnia, mint a divat, a kertészkedés vagy a gyereknevelés.

nellie-bly1
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Ebből hamar elege lett, és Mexikóba utazott, ahol fél évet töltött külföldi tudósítóként. Ezután már esze ágában sem volt visszatérni szülővárosába, és New Yorkba ment, ahol kezdetben nem volt szerencséje, hiszen folyamatosan csak elutasításokkal találkozott, az újságok nem akartak alkalmazni egy női hírszerkesztőt. Nagy nehezen, négy hónap után végül bekönyörögte magát Joseph Pulitzer lapjához, a New York Worldhöz. Az 1800-as évek végén a New York-i újságok kreatív módszereket kerestek, hogy szenzációs történetekkel növeljék forgalmukat, és megragadják az olvasókat, ezért a lapnál Nellie-t azonnal bedobták a mély vízbe.

Illusztráció arról, ahogy egy pszichiáter vizsgálja az újságírónőt.
Illusztráció arról, ahogy egy pszichiáter vizsgálja az újságírónőt.
Fotó: Penn University Library / Wikipédia

Azt a feladatot kapta, hogy épüljön be egy női elmegyógyintézetbe, és számoljon be arról, hogy milyen körülmények között élnek itt a mentális betegek. Őrültnek kellett tettetnie magát, ezért a tükör előtt gyakorolt, majd Nellie Brown álnéven, magát kubai bevándorlónak kiadva bejelentkezett egy panzióba. Itt először csak a többi lakót kezdte őrültnek nevezni, majd folyamatosan kiabált és őrjöngött, amitől annyira megijedtek a vendégek, hogy rendőrt hívtak. A rendőrtiszt, majd később egy pszichiáter is megvizsgálta, és mindketten bolondnak titulálták, egy bíró pedig beutalta a Bellevue Kórház pszichiátriai osztályára, ahol a kezdeti diagnózist megerősítették. Nem sokkal később már egy hajón épp a Blackwell-szigeten álló elmegyógyintézetbe, a New York City Lunatic Asylumba tartott.

A New York City Lunatic Asylum elmegyógyintézet
A New York City Lunatic Asylum elmegyógyintézet
Fotó: Stock Montage / Getty Images Hungary

Az ott tapasztalt körülmények még őt is megdöbbentették. 1600 betegre csupán 16 orvos jutott, az ápolók nagy része szakképzetlen volt, és néhány kivételtől eltekintve borzalmasan bántak a betegekkel. A körülmények sem voltak sokkal jobbak: a víz ihatatlanul koszos volt, az étel pedig ehetetlen, mindenhol szemét hevert, és patkányok futkostak a betegek között. Az alkalmazottak nemritkán még meg is verték a betegeket, vagy sötét, koszos lyukakba zárták őket. Sok esetben egyszerűen csak az volt a probléma, hogy nem értették a külföldi bevándorlók szokásait és nyelvét, emiatt bántak velük kegyetlenül.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az ottléte alatt Blynak világossá vált, hogy nem ő az egyetlen mentálisan ép lakója az elmegyógyintézetnek, hiszen több nővel is beszélt, akikről kiderült, hogy tévedésből küldték őket a pokoli helyre. Az újságírónő szerint a körülményeknél csak az volt rosszabb, hogy egyik nő sem kapott lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa, hogy teljesen normális. „Hasonlítsa össze ezt egy bűnözővel, akinek minden esélye megvan arra, hogy bebizonyítsa ártatlanságát” - írja.

Bejutni könnyű volt, kijutni már nehezebb

Bár könnyen sikerült bejutni az elmegyógyintézet falai közé, a kijutásra már nem igazán gondoltak. Nellie néhány nap után úgy érezte, elég anyagot gyűjtött a cikkéhez, és abbahagyta a színjátékot, ám nem ment minden könnyen, hiszen a dolgozók nem igazán hittek a meséjének, és eszük ágában sem volt kiengedni. Végül tíz nap után szabadult az újság ügyvédjének segítségével. A kétrészes cikk 1887 októberében jelent meg, és hatalmas visszhangot váltott ki, valósággal megdöbbentette a közvéleményt, és hatalmas botrány lett az ügyből. A hatása sem maradt el: a városi tanács esküdtszéket állított fel, hogy kivizsgálják a cikkben leírtakat, valamint több anyagi forrást ítéltek az ilyen intézményeknek. Az életkörülmények ezután javulni kezdtek az elmegyógyintézetekben, és szigorították a bekerülők vizsgálatát, valamint a betegek is jobb bánásmódban részesültek. 

Így indult el Nellie Bly a világ körüli útjára.
Így indult el Nellie Bly a világ körüli útjára.
Fotó: Library of Congress / Getty Images Hungary

A cikkek után Bly igazi sztárújságíróvá vált, a New York World a cikkeit rendszerint az ő nevével adta el. Másik nagy dobása az volt, hogy 1889-ben úgy döntött, Jules Verne regénye nyomán 72 nap alatt körbeutazza a Földet, hogy bebizonyítsa, valóban lehetséges ilyen rövid idő alatt felfedezni az egész világot. Az útra 25 évesen, teljesen egyedül, egyetlen poggyásszal indult, de sikerült a terve, az újság eladásait pedig az egekbe repítette. Még csak 31 éves volt, amikor 1895-ben feleségül ment a 73 éves acélmágnáshoz, Robert Seamanhoz, aki miatt ott is hagyta az újságírást. Férje halála után a vállalatát irányította, egy ideig az Egyesült Államok egyik vezető iparosa volt. Később még írt néhány kisebb beszámolót, azonban 57 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. A halála utáni évtizedekben az oknyomozó újságírás és a tudósítás drasztikusan megváltozott, Bly kitartása és úttörő szemlélete új határokat nyitott meg a hírek és a nők számára.

Megkérdezték a férfiakat, kik számukra az igazi női hősök

Képeken mutatták meg a netezők, kik azok a nők, akikre igazi hősként tekintenek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia.)

Ezt is szeretjük