Tényleg létezett a budapesti mosolyklub, vagy csak a külföldi sajtó találta ki? Ezért volt szükség rá a ’30-as években
Érdekes történetek keringtek a '30-as években Budapestről, ezeknek azonban semmi valóságalapja nem volt.

mosolyklub1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bár a fontos évszámokat már jól ismerjük történelemóráról, ott mégis kevés szó esett arról, hogyan is élték az emberek a mindennapjaikat azokban az időkben, amiket mi személyesen egyáltalán nem tapasztaltunk.

A történelmi események mellett például soha nem tértek ki arra, milyen is volt az emberek hangulata vagy mentális egészsége, így a sorozatos budapesti öngyilkosságokról is kevesen tudnak csak. Pedig abban az időben komolyan foglalkoztak a problémával - bár nem úgy, ahogy azt a külföldi sajtó megírta.

Budapest, az öngyilkosok városa

Az 1930-as évek közepén Magyarország nem csak a természeti és építészeti adottságai miatt került a hírekbe. A világháborút követő társadalmi és gazdasági problémák olyan mértékben sújtották az ország és a főváros lakosságát, hogy sokan a halált választották a szenvedésekkel teli élet helyett. Erről még egy ausztrál napilap, a Sunday Times is írt az 1937. október 17-én megjelenő számukban. A cikk szerint, bár Budapest az egész világról vonzza a turistákat, abban az időszakban az öngyilkosok városaként lett ismert.

Budapest az 1930-as években.
Budapest az 1930-as években.
Fotó: General Photographic Agency / Getty Images Hungary

A korabeli írásban azonban nem a gazdasági válságot vagy a háború utáni szegénységet okolják, hanem egészen mást. Szerintük Seress Rezső 1933-ban megjelent Szomorú vasárnap című dala miatt ugrott meg az öngyilkosságok száma. Ahogy egyre népszerűbb lett a dal, csak gyűltek a különös esetek körülötte. Két öngyilkosságot is kapcsolatba hoztak vele, hiszen a holttestek mellett megtalálták a mű kottáját.

Közben a külföldi sajtó is elkezdte támadni Seresst, svájci, olasz, francia, német és amerikai lapok szerint is a Szomorú vasárnap tehet arról, hogy az emberek tömegesen ugranak a Dunába. Ez a módszer ráadásul annyira népszerű volt, hogy abban az időben mentőhajók figyelték a vizet a hidak lábánál a mielőbbi segítségnyújtás érdekében. Talán maga a zeneszerző is elhitte azt, hogy a dala készteti az embereket a visszafordíthatatlan lépésre. Egész életében elkeseredett gondolatok gyötörték, már számolgatta a napjait. 1968-ban öngyilkosságot kísérelt meg, leugrott az erkélyéről. Ezt ugyan túlélte, de a kórházban megfojtotta magát.

Furcsa módszerről számoltak be külföldön

A holland képes újság, a Het Leven archívumából kerültek elő azok az 1937-ben készült fotók, amiken állítólag a magyar kormány intézkedései láthatók az öngyilkossági hullám megelőzése érdekében. A képeken egy budapesti mosolyklub látható, ahol különböző szokatlan módszerekkel próbálják megtanítani a boldogságot és a mosolygást.

mosolyklub3
Fotó: Holland Nemzeti Archívum / Het Leven

A tananyagban nemcsak Mona Lisa, Roosevelt, Clark Gable, Dick Powell vagy Loretta Young mosolyát lehetett elsajátítani, hanem különböző arcra illesztett eszközök segítették az embereket a boldogsághoz. Azt szerették volna elérni, hogy Budapest a mosolyok városa legyen.

Emberek furcsa szerkezettel az arcukon Roosevelt képe előtt.
Emberek furcsa szerkezettel az arcukon Roosevelt képe előtt.
Fotó: Holland Nemzeti Archívum / Het Leven

A korabeli beszámolók alapján két hipnotizőr, professzor Jenő és professzor Vincze tartotta az oktatásokat. Előbbi valószínűleg a magyar hipnotizőrre, Sarkady Jenőre utalhat, utóbbiról azt feltételezik, hogy a ’30-as években ismertté vált  dr. Vincze Aladár klinikai ideg- és elmeszakorvosról van szó. A kurzus elvileg akkor 500 dollárba, mai értékeket nézve több mint 2 millió forintba került, és 45 diákkal foglalkoztak.

Mi az igazság?

A későbbi évtizedek során sokan elkezdtek kételkedni abban, hogy vajon tényleg létezett ilyen klub. A visszaemlékezések alapján senki sem hallott róla azokból az időkből, ráadásul a holland fotósorozat eredetisége is megkérdőjelezhető. Egyrészt azért, mert abban az időben Magyarországon kevesen tudták, ki az a Roosevelt, a mosolya pedig még annyira sem volt ismert, így felvetődött a kérdés, hogy mégis miért pont az ő hangulatát kellett volna leutánozni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Másrészt a Het Leven híres volt arról, hogy beállított, megjátszott fotókat közölt, így jogosan lehet gyanakodni az eredetiségükre. Az is kérdéses, egy holland fotós az akkori politikai rendszerekre tekintettel hogy tudott volna ilyen bennfentes képeket készíteni egy magyar privát oktatásról.

mosolyklub2
Fotó: Holland Nemzeti Archívum / Het Leven

A kurzus ára ráadásul teljesen hiteltelenné teszi a mosolyklub legendáját, hiszen a gazdasági válság idején valószínűleg nem sok magyarnak lett volna erre felesleges pénze. A mosolyklub sokak szerint inkább csak egy hoax vagy szenzációhajhászat volt, ami Budapest rossz hírét próbálta visszaállítani a külföldi sajtóban, az sem kizárt, hogy magyar megrendelője volt a nyugati országokban terjesztett képeknek. Az öngyilkossági hullám szerencsére egy idő után lecsengett, viszont a magyarokra ezután is nehéz évek vártak a II. világháború kirobbanásával.

Képeken a Balaton 100 évvel ezelőtt

Így strandoltak dédanyáink Siófokon és Fonyódon.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Holland Nemzeti Archívum.)

Ezt is szeretjük