Mit érez a kutya a szeretetből, és mi játszódik le az agyában? Több évtizede kutatják

A kutyabarátok számára talán nem meglepő, hogy számtalan hasonlóság van a kutyák és az emberek érzelmei között.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Gazdiként vagy nem gazdiként, de a legtöbb embernek megfogalmazódott már a fejében a kérdés, vajon min gondolkodhatnak a kutyák. Bizony, érdekes lenne a fejükbe látni, és ami azt illeti, kutatóknak már sikerült is.

Több évtizednyi kutatás után olyan kérdésekre leltek választ, melyek az egykori legmerészebb álmaikat is túlszárnyalhatták. Stanley Coren, mint a kutyák viselkedéstanának tudósa, a British Columbia Egyetem szaktekintélye, számos érdekességre mutatott rá munkássága során a kutyák gondolkodása és álmai kapcsán.

Ugyanúgy éreznek, mint az emberek

A kutatók vizsgálatok alapján megállapították, hogy egy kutya gondolkodása egy két, két és fél éves gyerekével van azonos szinten. Egy ekkora gyereknek körülbelül olyan érzelmei vannak, mint egy kutyának - öröm, félelem, harag, undor, izgalom, szeretet -, hiszen a bonyolultabb emberi érzelmek a korral érkeznek el. A kutyák a teljes érzelmi skálájukat azonban már négy-hat éves korukra megtapasztalják, ellentétben az emberekkel.

A kutyák érzelmei ugyanolyan agyi struktúrában születnek meg, mint az emberek érzelmei. Ugyanolyan hormonok és kémiai folyamatok zajlanak le, és váltják ki az egyes érzelmi állapotokat náluk, mint nálunk: például esetükben is az oxitocin kapcsolódik a ragaszkodás és a szeretet érzéseihez.

Álmodnak, tévéznek, mosolyognak

Vicces, számítógéppel manipulált mosolygós kutyás képeket már mindenki látott, de azt nem mindenki tudja, hogy a kutyák örömüket valóban nem csupán farokcsóválással és ugrándozással tudják kifejezni, hanem mosolyogni is tudnak. A kutatók megfigyelték, hogy egy bizonyos arckifejezés olyankor ül ki a kutya arcára, mikor nyugodt, kiegyensúlyozott, játszik, vagy épp a gazdi közelében van. Ez az arckifejezés funkciójában nagyon közel van az emberek mosolyához, és amint a kutyát negatív hatás éri, eltűnik. A kutyáknál a mosolygás arckifejezése a nyitott száj, az előre csúszó, illetve kilógatott nyelv, illetve a csepp alakot öltő szemek, melyeknek sarka felfelé ível.

A gazdik nemcsak jókedvű, de az igazak álmát alvó kedvencüket is szívesen nézik. Sokan tapasztalják, hogy alvás közben a kutya meg-megmozdítja lábát, mintha csak álmodna. Nos, a kutatók szerint az emberéhez hasonlatos aggyal rendelkező kutyák agyhullámai ugyanolyan tevékenységet mutatnak, mint az emberekéi alvás közben, és még az alvás stádiumai is hasonlóképpen épülnek fel. Ez arra mutat, hogy lehetséges, hogy valóban álmodnak.

A tévéző gazdik olykor arra lesznek figyelmesek, hogy nemcsak őket érdekli a műsor, hanem a kutyájukat is. Bár bizonyos mértékben leköti őket, az élményük rosszabb, mint az embereké, mert a négylábúaknak jobb a mozgásérzékelésük az emberekénél. Ugyanazt a képkockákból összetevődő mozgást, amit az ember folyamatos mozgásnak érzékel, a kutya kevésbé látja valóságosnak, mert jobb a látása.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az a bizonyos bűnbánó arc

Melyik gazdi ne ismerné a bűnbánó kutya arcát? A kutyák, ha megdorgálják őket valamiért, nyakukat behúzva, lentről felfelé pislogva szégyenkeznek. Ez olyannyira cuki, hogy a legtöbb gazdi szíve azon nyomban meg is lágyul. De vajon tényleg tudják, hogy rosszat csináltak?

Dr. Alexandra Horowitz kutyaviselkedés-kutató szerint ilyenkor a kutya nem azért néz így, mert képes felismerni, hogy rosszat tett, nem bánja bűnét, hanem fél attól, hogy a gazdi hogyan fog reagálni. A kutatónő azonban minden gazdit megnyugtat afelől, hogy a gazdik általános tévedése természetes emberi gondolatunk: azt szeretnénk, ha a kutya értené, miben hibázott, és sajnálná, amit tett. Hogy miért lehet ez? Mert a kutyában az ember olyasvalakit ismer, aki számára már nem egyszerű négylábú, hanem legjobb barát.

Ezt is szeretjük