Miért olyan pokoli nehéz igazán megbocsátani? A pszichológus elmondta az okokat
A megbocsátás több okból is nehéz a szakértő szerint: olykor mi magunk, tudattalanul állítjuk az akadályokat.

GettyImages-1171003942
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az ember már nagyon korán, gyerekként megismerkedik a megbocsátás fogalmával, amikor testvérével vagy óvodai játszótársával összekap, és a felnőtt elmagyarázza neki, hogy miért is lenne fontos megenyhülnie.

Azonban hiába ez a régi ismeretség a megbocsátással, sokaknak még felnőttfejjel sem mindig sikerül elengedni a másik okozta sérelmeket és új lappal folytatni. Még kevésbé, ha a hibáztatott fél nem kért bocsánatot, de néha akkor is pokoli nehéz továbblépni, ha megtette.

Miért lenne fontos megbocsátani?

Az, hogy a megenyhülés sokszor nem könnyű, valójában nem csak azoknak kellemetlen hír, akik elkövetnek valamit a másik kárára. A sértett feleknek legalább ugyanilyen rossz, ha nem rosszabb.

A megbocsátás ugyanis nem csak annak jó, aki rosszat tett, és új esélyt kaphat általa, hanem legfőképp a megbántott fél lelkének tesz jót, hiszen ez a lépés segíthet neki hátrahagyni a problémát, a konfliktussal járó rossz érzéseket, és végre derűsebben előretekinteni. Ezért olyan fontos, hogy sértett félként ne nyugodjunk bele az örök haragba.

Aki felismeri, hogy milyen mélyen lakozó lelki tényezők akadályozzák őt a megbocsátásban, annak könnyebben sikerülhet túllépni a történteken. A pszichológus, Sheri Jacobson úgy véli, több különböző ok is lehet, ami megnehezíti az ember dolgát: közülük többet is tudattalanul emel saját maga elé.

4 ok, amiért nehéz megbocsátani a szakértő szerint

A pszichológus szerint gyakori ok, hogy az ember, bár maga sem ismeri el, valójában nem is azért érez haragot, ami történt, hanem egy másik, korábbi bántalom, esetleg sokkal nagyobb kaliberű dolog miatt. Ilyen esetben első körben az eredeti sérelem belátása szükséges. Ha azon sikerül túllendülni, akkor könnyebben megoldódhat a jelen konfliktus is. Ha viszont ez nem megy, akkor a harag valódi forrása nem fog szabad utat adni az új sérelem elengedésének sem.

A cikk az ajánló után folytatódik

A pszichológus véleménye szerint a sértett fél dolgát megnehezítheti az az általános tévhit is, hogy a megbocsátás egyenlő a feledéssel. Mindeközben az nem teszi meg nem történtté, nem radírozza ki az eseményeket, és nem is jelenti, hogy az ember végül mégis elfogadta volna a másik fél tettét. Az, aki megbocsát, természetesen emlékszik a történtekre, csupán a saját lelki békéje kedvéért felülemelkedik, és kísérletet tesz arra, hogy a másik fél szemszögéből is szemlélje a konfliktus forrását.

Bár erre kevesen ébrednek rá, a megbocsátás útjában félelem is állhat. Sheri Jacobson úgy magyarázza, sokan tartanak tőle, hogy a másik fél gyengének és sebezhetőnek fogja őt tartani azért, mert elengedi a történteket. Talán így is lesz, ám érdemes mérlegre tenni, mi a jobb: megenyhülni, ezáltal eltávolodni a sérelemtől és a vétkes féltől, vagy pedig makacsul haragudni, és ezek hatása alatt maradni. Legyen csupán hátrahagyott múlt, vagy a mindenkori jelen terhe, ami történt?

Végül egy különös aspektus a pszichológustól: rávilágít, hogy az ember, talán tudattalanul, de azért is ragaszkodhat a haragtartáshoz, mert a sérelem miatt elnyeri mások vigaszát, támogatását, és még a saját lelkével is többet törődik általa. Így bizonyos értelemben profitál belőle, hogy nem bocsát meg. Talán megdöbbentő, elsőre felháborító is lehet a feltételezés, de mindenképp hasznos elmélyülni a lélek belső zugaiban, és őszintén belátni, ha így van.

Mindenkinek szüksége van mások figyelmére, és az is fontos, hogy magunkkal törődjünk. De tegyük ezt erősen és pozitívan, ne pedig áldozatként: egy igaz barát akkor is odafigyel, ha nem kell vigaszt nyújtania, az pedig csak a saját döntés kérdése, ha valaki jobban oda szeretne figyelni saját magára. Ha sikerül kilépni ebből a helyzetből, a sérelem megbocsátása is sikerülhet, és egy sokkal derűsebb folytatásban bízhatunk.

Létezik memóriaradír?

Egy érdekes elmélet azt állítja, lehetséges a rossz emlékeket kiradírozni az agyból. Egyszerű a technika.

Ezt is szeretjük