10 különös lény, ami a Mariana-árok mélyén él: nem e világinak néznek ki
Nagyon különös lények élnek a Mariana-árok mélyén, lenyűgöző módon idomultak a zord környezeti viszonyokhoz.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Mariana-árok a Föld legmélyebb pontja, összesen 11 034 méter mély. Ebben a mélytengeri világban egészen különleges lények fejlődtek ki.
A Csendes-óceán dél-nyugati részén található nagy kiterjedésű árok számos még fel nem fedezett fajnak ad otthont. Nemcsak a nyomáshoz, hanem a jegeces vízhez és a teljes fénynélküliséghez is alkalmazkodtak.
A Mariana-árok mélységének lakói
A cápáktól kezdve a polipokon át egészen a rákokig számos faj él a Mariana-árok sötét mélységben. A különös lényeket nagyon nehezen sikerül lencsevégre kapni, mivel jó pár ezer méterig alá kell merülni a sós vízben, mire felbukkannak - ismerkedj meg velük!
A dumbo-polip (Grimpoteuthis) a mély sötétség vagy éjfélzóna lakója, 3950 méteres mélységben is megél. Nevét helyes, fülszerű nyúlványairól kapta, amik valójában úszóként funkcionálnak, segítségükkel navigál.
Az atolla medúza (Atolla wyvillei) szintén több ezer méter mélyen, az abisszális övben él, ahol örök sötétség honol. Példányai akár 4050-es mélységben is felbukkannak. Ha megtámadják, képes fényt kibocsájtani magából, ez a biolumineszcencia. Így riasztja el magától a ragadozókat.
Az óriásszájú cápa (Megachasma pelagios) az egyik legnagyobb cápaféle, egyes példányok elérhetik a 7 méteres hosszúságot is. 4600 méter mélyen is megélnek.
A mélytengeri agyaras hal (Anoplogaster cornuta) tényleg olyan, mintha nem evilági lénnyel néznénk farkasszemet - nem véletlenül hívják ogre halnak is. A kifejlett példányok 500-4700 méteres mélységben élnek, a fiatalabbak akár a sekélyebb vizekben is előfordulhatnak.
A háromlábú halról (Bathypterois grallator) a képet 2540 méteres mélységben készítették, de akár 4800 mélyen is felbukkanhat. A különös hal nevét megnyúlt uszonyai miatt kapta.
A gránátoshalak (Coryphaenoides profundicolus) 6800 méterig is lemerülhetnek, tehát a hadal zónába, amit az ultramélység zónájának is hívnak. Úgy tartják, több ember járt a Holdon, mint a hadal zónában. Mindenesetre a gránátoshalak általában 2200 mélységben élnek - a fotót 3158 méter mélyen készítették. Jellemzően nagy a szemük és a szájuk, és elvékonyodó, hosszú farkuk van.
A bordásmedúzák (Ctenophora) is jól bírják a nagy nyomást, akár 7200 méteres mélységig lemerülnek. A medúzákra jellemzően ez a mélytengeri fajta is 95%-ban vízből áll.
A Mariana hadal csiga (Pseudoliparis swirei) valójában egy hal, mely a Mariana-árokban él nagyjából 6200-8100 mélység között. 2014-ben fedezték fel az élőlényt, ami hasonlít egy nagyra nőtt ebihalra.
Az óriás Cusk-angolnáról (Spectrunculus grandis) a fotót 3288 méter mélyen kattintották, de akár 8400-as mélységben is megtalálható. Ez a faj az egyik legnagyobb csontos hal, ami 2000 méter alatt él, hossza elérheti a 127 centimétert.
A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Eurythenes atacamensis példányairól 8074 méteres mélységben készítettek fotót, de akár több mint 10 ezer méter mélyre is lemennek. Itt már teljes sötétség uralkodik, hatalmas a nyomás, és jéghideg a víz.
(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, Christian Ferrer / Wikimedia CC BY 4.0, Olyngo / Wikimedia CC BY 3.0, Davidson Seamount / Wikipedia, NOAA/Monterey Bay Aquarium Research Institute / Wikipedia, GordonMakryllos / Wikimedia CC BY-SA 4.0, Mark Yokoyama / flickr CC BY-NC-ND 2.0, NOAA Photo Library / flickr CC BY 2.0, borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
