Az egyiptomi piramisoknál is régebbi a háromszintes máltai templom: valóságos labirintus az 5 ezer éves komplexum
Az ötezer éves, föld alatti máltai templom kőkorszaki emberek alkotása.
- Íme Koltai Róbert bájos, szőke párja: a színész 78 évesen élvezi a késői szerelmet
- Átmennél most a biológiaérettségin? 10 kérdés, amire tudni kellett a választ
- Ki volt Az arany ember szerelme Jókai művében? Kvíz a kötelező olvasmányokból
- Ma 81 éves Kovács P. József: a Magyar Televízió legendás bemondója így él napjainkban
- Felismered, melyik magyar városban készült a fotó? 9 kérdéses kvíz, hogy próbára tedd a tudásod
A távoli Máltán, 1902-ben, társasház építés során, víztározóásás közben fedezték fel a neolit kori Hal Saflieni Hypogeum templomot.
Málta egyik legjobb állapotban fennmaradt megalitikus temploma a világ egyik legrégebbi kultikus, temetkezési és áldozati helye. 6-7 ezer ember maradványaira bukkantak belterében.
Ősi építészeti remekmű
A hypogeum szó görögül annyit tesz, föld alatti, és éppen ez az egyik tulajdonság, ami miatt az alkotás különleges: tekintve, hogy egy, még a gízai piramisoknál is régebbi, ötezer éves, háromszintes templomról van szó, korát lényegesen megelőzi.
Kiépítése, illetve kivájása több hullámban zajlott, ami elkötelezett és valószínűleg rendkívül fontos szándékra utal: legöregebb részei i. e. 3300-3600 között készültek, a következő több mint ezer év során pedig folyamatosan bővítették átjárókkal, fülkékkel, kamrákkal tarkított, labirintusbonyolultságú szerkezetét. Lassú építése annak is betudható, hogy az ötezer évvel ezelőtti készítők technikai lehetőségei, eszköztára igen csekély volt. Mindennek dacára hihetetlen leleményességgel még azt is megoldották, hogy fentről természetes fény jusson be a háromszintes, csaknem 11 méter mélységű létesítménybe.
Hihetetlen akusztika és egy különleges szobor
Az első szint egy részét valószínűleg letarolták az 1800-as évek építkezései során, de szerencsére nem maradéktalanul, így feltárható, tanulmányozható maradt. Mivel a terület barlangos, természetes és mesterségesen bővített kamrák egyaránt elhelyezkednek rajta. Ezek között a csontleletek alapján többet is sírkamrákként hasznosítottak.
A második, azaz középső szint későbbi bővítés során született. Falai, ahogy a harmadik szinté is, ívesek és faragásokkal díszítettek. A sziklákra úgynevezett ciklopiai falazat került, azaz jókora, egymáshoz rögzítőanyag nélkül is illeszkedő kövekből épített fal. A szint több teremnek is helyet adott. A körkörös alakú Fő szoba falán kisebb fülkék helyezkednek el, és további átjárók nyílnak belőle. Itt találták meg a templom különleges régészeti kincsét, az Alvó hölgy szobrát, melyet valószínűleg egy papnőről mintáztak, és hihetetlenül fejlett kőkori szobrászművészetről árulkodik. A templomban több korsó, medálok, állat és madár formájú amulettek is előkerültek.
Ugyanezen a szinten van a Szentek szentje nevű, valószínűleg rituáléknak helyet adó terem, melynek fekvését a téli napfordulóhoz igazították. Bejáratánál szép thrilithon látható, amit a Stonehenge pí alakban egymásra helyezett köveihez hasonlóan kell elképzelni. A kisebb, Díszes szoba nevű helyiség falát domborművekkel és festett spirálokkal dekorálták. A templom Orákulumszobája ugyancsak a második szinten helyezkedik el. Fantasztikus az akusztikája: bármilyen halkan is szólalnak meg aprócska fülkéjében, mindenhol tisztán hallani. Elképzelni is különleges, hogyan hangozhatott itt egy ősi ének vagy épp a dobolás.
A harmadik szint a legfiatalabb, de ennek a kialakítása is i. e. 2500 körül fejeződött be. Az itteni kamrákban a feltárások során vizet találtak. A feltételezések szerint nem sírok, hanem egyszerű tárolók lehettek.
Így temethették el halottaikat
A templom feltárása nemcsak úgy jelentős, mint korai építészeti alkotás vagy ősi templom. Mivel temetkezési helyként is funkcionált, betekintést engedett a kőkori búcsúztatási szokásokba is: a feltételezések szerint az elhunytat a templomba vihették, ahol mindaddig sorsára hagyták a testet, amíg már puszta csontjaikat látták viszont. Ekkor vihették át a maradványokat a kis kamrákba, és halmozhatták rá a korábbi elhunytak csontjaira. A maradványokra ekkor vörös okkert, vagyis vasoxidot is szórtak, mely a vért, egyúttal az életet jelképezhette az elhunyt számára.
A Göbekli Tepe
Érdekelnek a meghökkentően korai templomok? Ajánljuk figyelmedbe a következőt is: a Göbekli Tepe a legrégebbi, amit ismer a tudomány.
OLVASD EL EZT IS!
