Csak 12 volt Louis Braille, amikor kitalálta a vakok speciális írásrendszerét: katonai titkosírás alapján dolgozott
A vakírást feltaláló Louis Braille maga is vak volt.

GettyImages-944218554
Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

Látóként el sem tudjuk képzelni, hogy a vak- és gyengénlátó embereknek milyen nehézségekkel és megpróbáltatásokkal kell nap mint nap megbirkózniuk. Számos számunkra természetes dolog az ő esetükben nehézséget jelent, és csak valamilyen alternatív megoldás segítségével képzelhető el, így például az olvasás és az írás is.

A 19. századi Louis Braille, aki maga is vak volt, briliáns módszer kifejlesztésével oldotta meg a problémát: megalkotta a róla elnevezett Braille-írást, a globálisan elfogadott vakábécét, amelynek jeleit a síkból kidomborodó, kitapintható pontok alkotják. A találmányáig vezető és azt követő különleges életutat érdemes megismerni.

Gyermekként vakult meg

1809-ben született Franciaországban, Coupvray-ban, a hám- és nyeregkészítő Simon-René és Monique Braille negyedik gyermekeként. Kisfiúként szívesen téblábolt dolgozó apja körül, így érte baleset háromévesen.

Egy varrótűvel sebesítette meg a szemét, de a szülők nem is tulajdonítottak nagy jelentőséget a bajnak. Idővel azonban felfedezték, hogy a sérülés elfertőződött. Sajnos a problémán már nem lehetett segíteni: a gyermek ötéves korára mindkét szemére megvakult.

Noha abban az időben alig-alig voltak vakok számára biztosított tanulási lehetőségek, a szülők mégis azt akarták, hogy Braille tanuljon, ezért beíratták a helyi, falusi iskolába, ahol hallás útján sajátította el a tananyagot. Kiemelkedő eredményeinek köszönhetően tízéves korában kapott egy lehetőséget, hogy Párizsban, a Vakok Ifjúsági Nemzeti Intézetében tanulhasson. Ez volt a világ első olyan intézménye, amelyet vakok oktatására létesítettek.

Az új iskolában Braille akadémiai és szakmai ismeretekre is szert tett, és itt történt meg a saját illetve világ vakjainak sorsát meghatározó találkozás, melynek köszönhetően mindössze 12 éves korában feltalálhatta a vakok írásrendszerét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Így találta fel a vakírást

Egy nap, 1821-ben az intézménybe látogatott Charles Barbier, a francia hadsereg kapitánya, aki bemutatta azt az írásrendszert, melyet katonái számára fejlesztett ki Napóleon parancsára. Egy 12 domborodó pontból álló jeleket tartalmazó írásrendszert talált fel, melyet rendszerszonográfiának nevezett el. Ezek segítségével a katonák nemcsak fényben, de sötétben is képesek lettek volna kommunikálni egyetlen hang nélkül, a rendszert azonban mégsem fogadták el a seregben, ugyanis túl bonyolult lett volna a kevésbé iskolázott katonák számára. Barbier azért kereste fel az intézmény tanárait, mert úgy gondolta, hogy ha a hadszíntéren nem is alkalmazták találmányát, de a vakok számára segítség lehet.

Braille-t lenyűgözte Barbier ötlete, ám felfigyelt a rendszer hiányosságaira. Mivel a jelek 12 pontból rajzolódtak ki, bonyolultak voltak, és a jelek inkább hangokat, nem betűket jelöltek. Lázas munkába fogott, és 12 éves korától egészen 15 éves koráig azon dolgozott, hogy Barbier elgondolásából kiindulva egy sokkal egyszerűbb írásrendszert fejlesszen ki. Amikor 15 évesen, az iskola elvégeztével hazakerült, az apja varrógépe alapján, mely hat ponton öltötte az anyagot, gondolkodni kezdett, és fadarabokba vájta a különböző jeleket.

Megszületett a Braille-írás

Az új rendszerben tehát mindössze hat pontból, kétszer hármas elrendezésben rajzolódnak ki a jelek, melyek kiterjedésüknek köszönhetően keménypapírba ütve egy ujjbeggyel is könnyen kitapinthatóak. A pontok különböző kombinációiból Braille betűket és kiejtési jeleket hozott létre, melyek egy 64 szimbólumból álló rendszert alkotnak.

1829-ben megjelent kötete, az első Braille-írással írt könyv, a Method Writing Words, Music and Plain Songs Dots. Braille azonban nem állt meg ezen a ponton: egyfelől továbbfejlesztette rendszerét, és jeleit a nyomtatott betűkhöz hasonlóbb szimbólumokká alakította. Másfelől barátjával, Pierre-Francois-Victor Foucault-val elkezdték kifejleszteni a vakok számára az írást is lehetővé tevő írógépet. Később kottákat, sőt telefontárcsákat is készítettek a vakok számára.

Így zárult az élete

Braille 19 esztendősen tanártanoncként helyezkedett el abban az iskolában, ahol egykor ő is tanult, 24 évesen pedig tanár lett. Noha a vakírással nagy tiszteletet vívott ki magának, azt az ő életében még nem kezdték el tanítani az intézményben. Alexanre-Francois-René Pignier, az iskolaigazgató támogatta volna a rendszer alkalmazását, de a későbbi vezető, Pierre-Armand Dufau megtiltotta a használatát. Braille írásrendszerét csak 1854-ben ismerték el Franciaországban. Hazánkban a 19. század végén, 1893-ban vezették be. A vakok sorsát örökre megváltoztató feltaláló 1852-ben, 43 éves korában hunyt el Párizsban tüdőgümőkórban.

Az egyiptomi írás meglepő részlete

Sokan észreveszik, hogy az egyiptomi képeken különös figurák szerepelnek. Az alakok valójában nem ábrák, hanem jelek, a szöveg részei.

Ezt is szeretjük