A magyar Mona Lisaként emlegetik a festményt: Szinyei többször újrafestette a titokzatos nőt

Ki volt a titokzatos Lila ruhás nő?

A magyar Mona Lisa
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyar Mona Lisa. Ezt szokták mondani a legismertebb, magyar művész festette női alakra. A Lila ruhás nő című festményt, melyen csodás, lila turnűrös ruhakölteményben, réti virágokkal a kezében üldögél egy fiatal nő, alighanem mindenki ismeri. 

A modell kilétét azonban inkább csak a művészettörténetben jártasabbak ismerik. Ki volt a titokzatos nő? A festő, Szinyei Merse Pál ábrándozó modellje Zsófia volt, a felesége, akivel 1873-ban keltek egybe.

A Lila ruhás nő

A Lila ruhás nő című kép a festő és párja kapcsolatának korai szakaszában, 1874-ben készült. Zsófia saját maga varrta csodás, lila ruháját, ám az egyre és egyre szűkebb volt rá: a kép készültekor várandós volt első közös gyermekükkel.

A  háttérben elterülő, zöldellő mezőt Szinyei saját fantáziája szerint festette felesége mögé. A festményt ugyanis, bár úgy tűnhet, kint készítette, műteremben alkotta meg Szinyei. Ezt a Zsófia arcára vetülő fényeken is látni, melyekért, ahogy az erős kontúrokért is, a festőt sok kritika érte.

A kritikák egyébként mindig nagyon rosszul érintették őt, mivel lelkileg elég labilis személyiség volt. Míg itt a határozott vonalakért ítélték el, volt, hogy vázlatfestőnek titulálták, mert sok képe kidolgozatlanul maradt. Szinyeit sokáig nem ismerték el úgy, ahogyan tehetségéhez mérten érdemelte volna. Ez érthető módon bántotta őt.

Zsófia képe még a lila ruhás verzió előtt sárga ruhával is elkészült, de Szinyei több képen is megörökítette a feleségét.

Zsófia portréi.
Zsófia portréi.

Nem volt könnyű életük

Probstner Zsófiát Szinyei nem sokkal azután ismerte meg és vette el, hogy a világkiállításon a vártnál rosszabb fogadtatásra lelt Majális című képe. A festő nem nyert díjat, ezért nehéz időszakot élt meg.

A festő kedélye változékony volt, amihez a vágyottnál kisebb sikerű festői pályája, és az is hozzájárult, hogy, bár szeretett volna önálló egzisztenciát teremteni, mindig a régi családi birtokra vitte vissza az élet.

Zsófiának nem volt könnyű dolga férje mellett, házasságukra gyermekeik halála is árnyékot vetett. Fiuk, Félix és két lányuk megérte a felnőttkort, de ötből három lánygyermekük - Zsófia, Mária és Valéria - diftériában meghalt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A festő és felesége kapcsolata a válásig sodródott. Félix apjával maradt, Zsófia pedig két életben maradt lányával, Erzsébettel és Adrienne-nel különvált férjétől.

A válás után

Zsófia később újraházasodott Ghillány Imre politikussal, majdani földművelésügyi miniszterrel. Tőle további gyermekei is születtek, de sajnos  Szinyei és Zsófia felnőtt lánya, Adrienne 18 évesen, 1902-ben agyhártyagyulladásban elhunyt.

Szinyei változékony viselkedését a környezetében mozgó emberek is furcsállták, és azért is megszólták, hogy nem szokványos tevékenységet választott magának. Festett, nem pedig vadászott vagy politizált, mint a többi, hozzá hasonló férfi. Az 1887-es válás után pár évvel, 1896-ban ez is elérkezett. Szinyei egy időre letette az ecsetet, és belevetette magát a politika világába. A héthársi kerület országgyűlési képviselője lett. Később rokonai, barátai unszolására tért vissza a festőállványhoz.

Szinyei önarcképe 1897-ből.
Szinyei önarcképe 1897-ből.

Utolsó 25 évét végigfestette, és ebben az időben munkásságában egy jóval pozitívabb időszak  következett , ha évi öt-hat képet festett is csupán. Maga gondozta kertjét előszeretettel örökítette meg képekben. Egykori világkiállítási csalódása, a Majális ebben az időszakban lett aranyérmes egy müncheni kiállításon, és a Hóolvadással ezüstérmet szerzett az 1900-as világkiállításon. 1905-ben nyílt meg első önálló kiállítása, és külföldi sikereket is aratott.

Hamarosan a későbbi Képzőművészeti Főiskola igazgatója lett, 1907-ben pedig megalapította a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét (MIÉNK). Bár 1910-ben egyik szemére megvakult, folytatta tevékenységét. Az első világháború idején kilenc képet festett. Megérhette, hogy a Szépművészeti Múzeum megnyitotta a róla elnevezett Szinyei-termet. 1920-ban hunyt el Jernyén.

Zsófia utolsó éveit abban a Művészotthonban élte le, melyet Gobbi Hilda alapított. 1954-ben bekövetkezett haláláig, 101 éves koráig tiszta szellemmel élte napjait.

Horrorfestmények

A Lila ruhás nő című festményt bizonyosan, de sok más képet a legtöbb ember nem tenne ki a nappalija falára: ezekről a festményekről félelmetes legendák szövődtek.

Ránézni is borzongató: a félelmetes festmény emberi vérrel készült - Nem merik eladni

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük