Itt találták meg a világ legöregebb erdejét: különleges nyomok őrzik az emlékét

A New York állambéli fosszilis erdő helyén különleges méretű és szépségű fosszíliákat találtak.

Legrégebbi fosszilis erdő
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amikor sétálunk egy erdőben, rácsodálkozunk a sudár fákra, a sűrű lombokra, a levelek között kacsintó napsugarakra. Különleges a szépsége ezeknek a helyeknek, ám egy erdő szépsége akkor is megmutatkozhat, ha mindennek már szinte semmi nyoma.

Amerikában, New York államban, Cairo városában, egy bányászati területen van egy, az elmúlt években, pontosan 2019-ben felfedezett ősi erdő, azaz annak már csak a fosszilis nyomai. Káprázatos minták mesélnek a több százmillió éve még dús növényvilágról.

A legöregebb ismert erdő

Bár felfedezéséig a kutatók azt gondolták, hogy a világ legidősebb fosszilis erdeje a Gilboa, mely ugyancsak New York államban található, 40 km-re a cairóitól, kiderült, hogy a cairói még annál is öregebb. Míg az előbbi 380 millió éves, az utóbbi fosszíliái egy 385 millió éve volt erdőről árulkodnak, a devon korszakból.

erdo-fosszilis

Érdekes, hogy ez az erdő még a dinoszauruszokat is 140 millió évvel megelőzően létezett. A legkorábbi ismert rovar 400 millió éve, a legelső négylábú állat pár millió évvel utána élt a Földön.

Az erdő felfedezése

Christopher Berry, aki a CNN-nek nyilatkozott az erdőről, először kételkedett abban, hogy valóban ősi erőre bukkantak volna. Úgy hitte, a sziklába csupán belenőhetett egy modern kori fa, és azt eltávolították. Közelebbi vizsgálatok után azonban az bizonyosodott be, hogy egy rendkívül régi fosszíliáról van szó.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A vizsgálódás során 3 ezer négyzetméternyi területet fésültek át. Felfedezvén további fosszíliákat, eltávolították róluk a fölös talajréteget, így feltárultak a fosszíliamintázatok. A kutatók óriási fagyökerek nyomaira bukkantak. Feltételezéseik szerint háromféle fa biztosan honos volt a területen, ebből kettőt azonosítottak: a már kiveszett Cladoxylopsidst és a szintén kihalt Archaeopterist. Az előbbi páfrányszerű, az utóbbi pedig tűlevelű, fás törzsű és lombos ágú, lapos levelű volt. Ezek a növények óriásiak voltak, amiről gigászi, esetenként 11 méter hosszú gyökérnyomok árulkodnak.

Így végezte az ősi erdő

Bár hosszú idő távlatából nehéz megállapítani, pontosan mi okozhatta az erdő vesztét, de a kutatók arra jutottak, hogy egy nagyobb árvíz mosta el azt. A devon korszak végén egyébként volt egy nagyobb lehűlés, ami nagy valószínűséggel az egész élővilágot jelentősen megtizedelte.

Ma is élő állatok hatalmas ősei

A fosszíliák nemcsak a növényekről, de az állatokról is sokat mesélnek. Néhány ma is létező faj óriási volt kezdetben.

Ma is élő állatok óriási elődjei: a szitakötők apró muslicák az ősiekhez képest

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük