Soha nem találtuk volna ki: a világ legősibb színe állítólag a rózsaszín
A rózsaszín a tudományos magyarázat szerint a legősibb szín.

villanykorte
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sokszor mondják a rózsaszínre, mennyire nem természetes, milyen mű - még a tetőtől talpig műanyag Barbie baba is ezt a színt kapta kísérőjeként. Mindeközben jókora, világméretű tévedés, hogy ez a szép szín műanyag: a legősibb színről beszélünk.

A legősibb, amit egész pontosan 1,1 milliárd éves pigmentek alapján állítanak - meglepő módon nem brit tudósok, hanem ausztrál, amerikai és japán kutatók.

Így jöttek rá, hogy a rózsaszín a legősibb

Nyugat-Afrikában, a Szahara mélyén, a mauritániai Taoudeni-medencében sziklákat vizsgáltak meg. A kutatók porították a sziklákat, mielőtt kivonták és analizálták az ősi pigmenteket.

A pigmentek, melyeket találtak, fosszilizálódott klorofillmolekulák voltak, melyeket egykori, tengeri organizmusok termeltek. Bár korábban is leltek már ősi pigmentekre, ezúttal azoknál félmilliárd évvel régebbieket találtak. A pigmentek a mély pirostól a liláig fordultak elő koncentrált formában, de azokat felhígítva minden esetben ragyogó, élénk rózsaszínt kaptak a kutatók.

- Az élénk rózsaszín pigmentek molekuláris fosszíliák, melyeket az ősóceánban élő fotoszintetizáló élőlények termeltek. Az ősóceánban, mely már időtlen idők óta láthatatlanná vált - mondta Dr. Nur Gueneli, az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakembere.

A rózsaszín pigmentek többet elárultak a föld élőlényeinek történetéről is, hiszen a pigmentet konkrétan egy apró cianobaktérium termelte az ősóceánban, mely a tápláléklánc elején elhelyezkedő élőlényként világossá teszi, miért is nem voltak akkoriban nála sokkal nagyobb élőlények a Földön.

A cikk az ajánló után folytatódik

A cianobaktériumok akkor kezdtek eltűnni a Földről, amikor a méretükben százszoros algák elszaporodtak. Ez mintegy 650 millió éve történt meg. Az algák tápanyagban gazdag élelmet biztosítva járultak hozzá az élővilág továbbfejlődéséhez, így tulajdonképpen a majdani ember kifejlődéséhez is.

A kutatók véletlenül találkoztak ezzel a felfedezésre váró ténnyel: egy olajtársaság egy évtizede küldött sziklamintákat az ausztrál egyetemre, így kezdték vizsgálni azokat.

Ezt is szeretjük