Falakon járnak át, és ismerik a telepátiát
3 dolog, amit tudnod kell a kvantumokról
A szubatomi világban minden kicsit más, mint nagyban. Vagy mégsem?

Ez is érdekelhet

Tippek hogyan hozd a legjobb formád télen is - a hideg idő nem akadály! (x)

Csatlakozz te is Fördős Zéhez, és #FőzzAGYERMEKEKÉRT! (x)

Megvan az év legnagyobb gyermekelőadása: ha szemfüles vagy, jövőre megnézheted! (x)

Nem tudod, milyen legyen idén a karácsonyi dekoráció? Segítünk! (x)

Négy dekortrend, amivel biztosra mehetsz karácsonykor (x)

beauty and style

A kávéfilter erre is jó: olcsó trükk a smink tökéletesítésére »

Magyar márka táskái New Yorkban: a Nini Molnar nemzetközi sikerekre tör »

Felejtsd el az uncsi karácsonyi zoknit: ajándékozz élményt! (x) »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A kvantummechanika azokat a furcsa, legalábbis a materiális gondolkodás számára szokatlan törvényszerűségeket vizsgálja, amelyek a szubatomi részecskék világát kormányozzák.

Ebben a mikrovilágában az általunk megszokottól merőben eltérő törvényszerűségek uralkodnak, ám nem kizárt, hogy ezek a makrovilág működésében is nagy szerepet játszanak - a fotoszintézistől a madarak vándorlásán át a szaglásig és talán az élet kezdetéig. Íme, néhány kísérteties jellemző.

Telepátia?

A kvantum-összefonódásnak nevezett jelenség egészen olyan, mintha a részecskék telepatikus képességekkel rendelkeznének. A kísérletek szerint két vagy több részecske összefonódhat úgy, hogy még ha a térben szét is választják őket, amikor az egyikükkel történik valami, a másik azonnal válaszol rá.

A tudósok számára még nem teljesen világos, hogyan történik ez, de az biztos, hogy a részecskék valamilyen módon megőrzik a kapcsolatot egymással.
A legutóbbi kísérletekből az is kiderül, hogy ugyanez nem csak egy-egy részecskével, hanem nagyobb csoportokkal is megeshet, például a miniatűr gyémántokkal.

Időutazás a múltba?

Sőt, azt is feltételezik, hogy utólag is lehet hatást gyakorolni rájuk, és azután is lehet két részecske között összeköttetést létrehozni, hogy elpusztították őket.

A kutatók először páronként összekötöttek négy fotont, azaz ketten-ketten kapcsolódtak egymáshoz, de a párok között nem volt kapcsolat. Ezután mindkét pár egy-egy tagját odaadták Victornak. A maradék kettő részecskéből egyet Alice, egyet pedig Bob kapott.

Így Viktornak hatalma lett Alice és Bob fotonja felett is - bármit tegyen a saját részecskéivel, a másik kettő is azonnal válaszol rá. Például, ha Victor összeköti az ő két fotonját, a másik kettő is összeköttetésbe kerül egymással. Sőt, azután is megteheti ezt, hogy a másik két részecske elpusztult.

Apró kísértetek

A kutatókat régóta lenyűgözik a neutrínónak nevezett részecske képességei. Ez a részecske képes megállás nélkül átsuhanni az anyagon, legyen az egy vékony textilszövet vagy akár egy egész bolygó, méghozzá lassulás és irányváltoztatás nélkül. Az univerzumból is rengeteg információ érkezik hozzánk neutrínósugárzás formájában, akár olyan távoli helyekről is, ahonnan a fény már nem jut el idáig. Testünk felületének minden négyzetcentiméterén 60 milliárd neutrínó halad át másodpercenként.

A neutrínók különösen aprók, szinte nulla tömeggel és semleges töltéssel. Ezért lehet, hogy érzéketlenek az elektromágneses erőkre, alig hat rájuk a gravitáció, és szinte sosem ütköznek más részecskékkel, hiszen nemes egyszerűséggel átmennek rajtuk.

Nemcsak a neutrínók képesek azonban furcsa utazásokra, hanem más részecskék is. Az elektronoknál is megfigyelték, hogy képesek falakon átjárni és atomokból elszökni úgy, hogy ehhez a klasszikus fizikai nézőpont szerint nem lenne elég energiájuk. Ez nem más, mint az alagútjelenség, ami abból adódik, hogy az elektron képes egyszerre részecskeként és hullámként viselkedni.

Ezt is szeretjük