Így kezdődött 14 ezer éve a kutya és az ember barátsága: őseinknek segíthettek a vadászatban
A mára már barátivá lett viszony különleges gyökerekre nyúlik vissza.
- Az őszülő haj szerethető, és igenis nőies! – Ezt üzenik gyönyörű fotóikkal ezek a bátor nők »
- Divat lett lemásolni a Jóbarátok Racheljének szettjeit: a ’90-es évek fazonjai még most is sikkesen mutatnak »
- Összehúzza a hajszálereket, gátolja a mitesszerek kialakulását: egyszerű házi arctonik, ami védi a bőrt »
- Ő a sztárok plasztikai sebészének gyönyörű felesége: Krasznai Zsolt 17 éve rajong érte
- Átmennél most a földrajzérettségin? 10 kérdés, amire tudni kellett a választ
- Kvíz: átmennél most a magyar állampolgársági vizsgán? Teszteld magad!
- Gyors igaz-hamis kvíz az emberi testről: 10 kérdés, amire illik tudni a választ
- Feke Pál új párja: már nem titok, ki az a műsorvezető, akibe beleszeretett
Amikor belenézünk egy kutya szemébe, nem csak a feltétel nélküli barátságot és az igaz szeretetet láthatjuk benne: érzünk valami ősi, mélységesen gyökerező kapcsolatot is a négylábúval. Nem véletlenül, hiszen kutya és ember kapcsolata több tízezer évvel ezelőtt kezdődhetett.
A legkorábbi ismert bizonyíték arra, hogy sorsunk összefonódott, egy 14 200 éves sír, egy kutya sírja, mely arra vall, hogy abban az időben az emberek már kedvencként tarthatták ezeket az állatokat. A háziasítás pontos kiindulópontja mindeközben ismeretlen. Csupán annyit tudni biztosan, hogy a kutyák genetikailag 27-40 ezer éve különültek el a farkasoktól.
Így indulhatott a kutya-ember barátság
A mikor kérdésköre tehát valamelyest homályos, ahogyan az is, pontosan hol történt meg a világon először a kutyák domesztikálása. A folyamat maga azonban jóval tisztább a tudomány előtt.
A kutya az egyetlen olyan állat, amelyet még a vadászó-gyűjtögető népek háziasítottak. Minden mást csak azt követően domesztikáltak, hogy megkezdődött a gazdálkodó életmód.
Az egyik elmélet szerint akkoriban, amikor Eurázsia nagy részét jég borította, és nehéz volt élelemhez jutni, ezek az állatok az ember segítségére lehettek vadászat közben. Miután falkáikkal segítettek elfogni a vadat, az ember adott nekik valamennyit a zsákmányból. A kölcsönös érdek által az ember és a kutya sorsa összefonódott, és lassanként barátság alakult ki közöttük. Előfordulhat, hogy a vadászatban segítő állatok elárvult kölykökként kerültek az emberhez, de ez csak egy lehetőség - nem egyértelműen így történt.
A másik elmélet szerint a farkasok lassanként szoktak az ember mellé. Az ugyanis az étkezésből származó maradékát odadobhatta az állatoknak. Mivel nap nap után egymás közelében éltek, a farkasok idővel megszelídültek, az újonnan született kölykök pedig kezdettől hozzászokhattak az ember jelenlétéhez.
Bárhogyan is indult a kutya és az ember története, annyi bizonyos, hogy mély gyökerekre nyúlik vissza, és az egyik legcsodálatosabb állat-ember viszony, ami létezik.
Mit érez a kutya az ember szeretetéből?
Sokat - ez biztos, ám a tudomány emberei érdekes vizsgálatot is végeztek a témában. Olvass erről a következő cikkben!
(Képek: Getty Images.)
OLVASD EL EZT IS!
