A mai napig titok, kiket őriznek a gigantikus, kulcslyuk alakú japán sírok: az 5. századi emlékeket nem hagyják feltárni
A japán sírok története a harmadik és a hetedik század közötti időszakra nyúlik vissza.

japán sírok kulcslyuk
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Japánban több mint 20 ezer kofun sír épült a 3-7. század között. Ebből ötven még mindig áll az Oszaka Sakai city városrészében. Ezek az óriási halomsírok méretes többféle formában készültek, gyakran kör és négyzet alakúak, de vannak köztük kulcslyuk formájúak is. Nagy méretük ellenére csak keveset lehet tudni az ősi temetkezési helyekről, ahol főleg a felsőbb osztályok tagjait helyezték végső nyugalomra. 

A legenda úgy tartja, hogy a kofunok építésén nappal emberek dolgoztak, éjszaka pedig istenek. Már több mint 1600 évesek, és nem csak temetkezési helyként, hanem státuszszimbólumként is szolgáltak elképesztő méretük miatt, amellyel a fejedelmek egyúttal politikai erejüket is fitogtathatták. A monumentális építmények még rengeteg felfedeznivalót tartogatnak. Egyik legismertebb közülük a Daisen Kofun, amely nagy valószínűséggel Nintoku japán császár sírhelyéül szolgált.

Felbecsülhetetlen értékű emlék

- A Daisen Kofun kiemelkedő méretekkel rendelkezik: a Japánban található Koshien baseballpálya 12-szer beleférne ebbe a síremlékbe. Nagyobb területen fekszik, mint az egyiptomi piramisok - mondta Hiroshi Kaibe, a Sakai City Múzeum kutatója és kurátora a BBC-nek.

Daisen Kofun
Daisen Kofun
Fotó: Getty Images Hungary

- Régimódi, hagyományos módszerekkel, gépek nélkül épült, és több mint kétezer embert dolgoztattak szinte megállás nélkül 15 éven és 8 hónapon át, mire befejezték a munkálatokat - folytatta a szakértő.

- A legtöbb kofun nem ásatási helyszín - mondja Izumi Tachibana, a Sakai City Múzeum másik kutatója és kurátora. - Éppen ezért nem is tudjuk pontosan, hogy mi rejtőzik bennük. A legóriásibb kofunról úgy tartják, hogy a legnagyobb ember maradványait őrzi, aki egyfajta király volt abban az időben, de neveket nem tudunk biztosan.

A Daisen Kofunnal kapcsolatban fennmaradt egy ókori szöveg, mely arról árulkodik, hogy még öt másik király is nyugszik benne Nintoku császár mellett. Ám mivel ez is pár száz évvel azután íródott, hogy a kofunt elkészítették, még jelenleg is vita tárgya, hogy kiket temethettek el ide. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A sírdomboknak három szintjük van. Agyagfigurákat, úgynevezett haniwákat helyeztek el a sík felületeken. Ilyeneket az alacsonyabb szintekre is tettek, szinte keretet képeztek a létesítmény körül. Körülbelül 29 ezer haniwa figura lehet a Daisen Kofun különböző szintjein. Az agyag haniwák különböző motívumokat jelenítettek meg, mint házakat, páncélokat, fegyvereket, emberi alakokat, állatokat és nagy kőedényeket. 

A kulcslyuk forma

Szakértők szerint a kulcslyuk kofunokat eredetileg hatalmas körsírhelyként építhették, ami köré üreges árkokat hoztak létre, így a külvilág és a sírok belseje elszeparálódott. Idővel feltehetően rájöttek, hogy az árkok egy részének csatlakoznia kellene a szárazföldhöz, hogy látogathatóvá váljék a sírhely, ezért kiegészítették az objektumokat egy-egy négyzettel. Így létrejött a kulcslyuk forma.

Bármi is legyen oka kialakításuknak, ma szigorúan tilos a belépés, még a kutatók vagy a régészek sem látogathatják ezeket a kofunokat. A rendkívüli felügyelet miatt egyesek úgy vélik, hogy a sírokban talán kínos részletek találhatók a japán uralkodók múltjáról, melyek megváltoztatnák a történelmet. A titkolózás sok összeesküvés-elméletet szült.

A 2. legnagyobb kofun.
A 2. legnagyobb kofun.
Fotó: 名古屋太郎 / Wikipedia CC BY-SA 4.0

- Azért nem látogathatják az emberek, mert védelem alatt áll. Talán ez csak Japánra igaz, de számunkra a sírhelyek szentek, így nem szabad megsérteni őket. Azért nem lehet ásatásokat végezni, hogy védjék a kofunt. Nem hinnénk, hogy egy ilyen beavatkozás hasznos módszer lenne. Talán a jövőben olyan fejlett technológiával fogunk rendelkezni, ami nem veszélyezteti a síremlékeket, de ugyanúgy hatékonyan enged információkhoz jutni. Ha most vágnánk bele egy ilyen feltárásba, akkor a legtöbb értékes információ örökre elveszne - reagált a feltételezésekre Izumi Tachibana.

Az oszakai kofunok 2019 óta az UNESCO világörökség részét képezik.

Nem tudni, miért került 600 magyar sírra ilyen fejfa: a rejtélyes csónakos temető

Szabolcs megyében, Szatmárcsekén van egy különös temető, melyet csónakos temetőként szoktak emlegetni. Nevét arról a hatszáz különleges fejfáról kapta, melyek réges-régi síroknál sorakoznak.

(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, 名古屋太郎 / Wikipedia CC BY-SA 4.0, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük