Hallgasd meg Kossuth eredeti hangját: így emlékezett az aradi vértanúkra 1890-ben
Az akkor már negyven éve kint élő, törvényileg kirekesztett Kossuth Olaszországból mondott beszédet.

klajos
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kossuth Lajos (1802-1894), az egyik legnagyobb magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke és Magyarország kormányzó-elnöke volt, aki mély meggyőződéssel küzdött a nemzeti függetlenségért, és a magyar szabadságharc szellemi vezéreként állt ki a rendi kiváltságok felszámolásáért, valamint a polgári szabadságjogokért folytatott küzdelemben.

A temesvári csata után, 1849. augusztus 11-én Aradon, Görgey Artúrra bízta a legfőbb polgári és katonai kormányzatot. Mivel Görgey már nem vállalhatott több áldozattal járó harcot, hamarosan letette a fegyvert. Kossuth árulással vádolta meg őt, és még aznap Lugos felé indult, hogy csatlakozzon Bem megtépázott seregéhez. Ezzel kezdetét vette életének emigrációs szakasza. Később Törökország felé vette az irányt, majd Angliába és Amerikába ment. Valahány országban megfordult, mindenütt nagy tisztelettel ünnepelték. 1865-től Torinóban élt. 

Kossuth Lajos.
Kossuth Lajos.
Fotó: Historical / Getty Images Hungary

1877-ben ott látogatta meg az a százfős, ceglédi küldöttség, a turini százak, akik arra kérték, térjen haza, és legyen a város országgyűlési képviselője. Kossuth azonban nemet mondott nekik. Akkor még nem sejthette, hogy a hazatérése idővel még inkább lehetetlenné válik: 1889-ben törvényileg kirekesztetté vált, ugyanis életbe lépett egy intézkedés, miszerint az a magyar állampolgár, aki a magyar kormány vagy az Osztrák-Magyar Monarchia megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar állam területén kívül tartózkodik, elveszti a magyar állampolgárságát. Kossuth ekkor már harminc éve élt külföldön, ezért a törvény - sokak felháborodására és saját szívfájdalmára - rá is vonatkozott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az állampolgárságát vesztett Kossuth beszéde

Kossuth torinói önkéntes száműzetésében magyarországi híveivel állandó levelezést folytatott, és magyar látogatókat is fogadott. 1890-ben meghívták Aradra, az október 6-án, a vértanúk halálának emléknapján tartott emlékünnepre, melyen Zala György, a vértanúk tiszteletére állított szoborcsoportját is felavatták.

A 13 aradi vértanú.
A 13 aradi vértanú.

Noha az aradi vértanúk, azaz a szabadságharcban való részvételük miatt kivégzett 13 magyar honvédtiszt emléke Kossuth számára vitathatatlanul fontos volt, nemet kellett mondania a meghívásra. Mivel a kiegyezést elutasította, önmagát pedig soha nem vallotta volna osztrák-magyarnak, ezért erkölcsileg lehetetlen lett volna, hogy megjelenjen. Ugyan Kossuth eleinte vonakodott tőle, de a helyzetet végül egy fonográffelvétellel szándékozták megoldani, hogy ha Kossuth maga nem is, de hangja mégis eljuthasson Aradra.

Szeptember 20-án, amikor a párizsi világkiállításra tartottak, két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar érkezett hozzá, akik Edison 1877-es készülékének továbbfejlesztett, feltehetően elektromos meghajtású eszközével három fonográfhengerre rögzítették az államférfi hat-hét perces beszédét. Látogatásukkor egyébként némi magyar földdel ajándékozták meg Kossuthot, aki ettől rendkívül meghatódott.

Kossuth 1875-ben.
Kossuth 1875-ben.
Fotó: adoc-photos / Getty Images Hungary

A felvétel nemcsak azért különleges, mert Kossuth Lajos hangját hallhatjuk rajta, hanem azért is, mert ez a legrégibb ismert magyar nyelvű beszédfelvétel.

Bár eredetileg azt szerették volna, hogy a rögzített beszéd az október 6-án tartott aradi ünnepségen hangozzon el, korabeli beszámolók szerint ez mégsem történt meg. Ennek feltehetőleg technikai okai voltak, hiszen a tömeg nem hallhatta volna jól a fonográf hangját. A sajtóban tett utalások alapján Kossuth beszédét így is közzétették, de zárt térben, fülhallgatóval lehetett meghallgatni, előbb 1 forintért, később pedig 50 krajcár ellenében.

Hallgasd meg Kossuth hangját:

 A beszéd szövege:

"A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!"

Mivel a felvételeket rengetegszer meghallgatták, azok erősen rongálódtak, ráadásul a három henger közül az egyik 1919-ben elveszett. 1932-33-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Hogy megőrizhesse Kossuth beszédét a jövő számára, Lajtha László zeneszerző és népzenekutató megpróbálta őket átírni, de igyekezete kudarcba fulladt. Végül a '60-as évek végén Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa magnetofonszalagra és lemezre tudta venni a hangját. Bár ez már csupán a beszéd befejező szakasza volt, mindmáig hihetetlenül értékes kincsünk maradt, és a vértanúkra való emlékezésben is fontos relikviánk, amit különleges érzés meghallgatni.

A vértanúk utolsó mondatai

Következő cikkünkben a 13 aradi vértanú utolsó mondatait olvashatod el.

Képek Kossuthról: Getty Images Hungary; kép az Aradi 13-ról: Wikipedia.org.

Ezt is szeretjük