7 ezer éve majdnem kihalt az emberiség a férfiak miatt? Ezt mondja egy új elmélet
Hétezer évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberiség: a populáció fele odaveszett.


- Ezek a pulóverek tavasszal is divatosak lesznek: 7 retró fazon, ami nem hiányozhat az idei szettekből »
- Bő 20 évet letagadhatna ez a 60 éves nő, amire az öltözködésével is rásegít: nála a kor tényleg csak egy szám »
- A sztárok szettjeit másolja le a molett nő, hogy bebizonyítsa, a méret nem akadály: ilyen csinos és nőies »
- Angelina Jolie és Brad Pitt középső lánya jól megnőtt: a 14 éves Shiloh olyan magas, mint az anyja
- Helyesíráskvíz, amit sokan elrontanak: egyelőre vagy egyenlőre, melyik a jó?
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
- Magyar is van a világ leghíresebb mémjei között: a rajtuk szereplő emberek így megváltoztak az évek során
Hétezer évvel ezelőtt a férfiak alaposan veszélybe sodorták az emberi fajt. Jókora genetikai probléma bontakozott ki miattuk, noha vétkesnek mégsem nevezhetnénk őket, mivel mindössze ösztöneik szerint cselekedtek.
Szép lassan fogytak a férfiak, végül 17 nőre jutott egyetlen egy férfi, ami egy idő után súlyos genetikai ütközéseket okozott, így rengeteg életképtelen, illetve nem egészséges gyermek született.
Hová lettek a férfiak?
Noha volt egy olyan elmélet, mely szerint a férfiak számának csökkenése annak volt betudható, hogy sokan keltek útra új földeket felfedezni, mint újabban rájöttek, másról lehetett szó.
A férfiak számának megcsappanása ennél sokkal brutálisabb, egyúttal egyszerűbb okra lehet visszavezethető: eldöntendő a hatalmi kérdéseket, összecsaptak, tömegesen pusztítva egymást.

Ebben az időben a világ népessége 20 millió lehetett. Szakértők szerint ahhoz, hogy ilyen komoly genetikai probléma kibontakozzon, mint ami hétezer éve történt, mintegy 9,5 millió férfinak kellett meghalnia. Ez azt jelenti, hogy csaknem a Föld akkori lakosságának fele odaveszett.
Törzsi harcok dúltak
A Stanford Egyetem tudósai azt mondják, ezek az összecsapások aligha lehettek egyén és egyén közöttiek, sokkal inkább kisebb törzsek közötti harcokat jelenthettek. Ezek a törzsek az elképzelések szerint családi kötelékek köré szerveződtek, és mindegyiknek egy, az állatvilág alfahímjeihez hasonlatos státuszú férfi állt az élén. Minden, a törzsben született gyermeknek ő volt az apja.
Amikor két törzs férfitagjai egymásnak mentek, és az erősebb győzött, a legyőzött törzs nőtagjai a győzedelmeskedő törzset gyarapították attól fogva. Genetikailag, mivel minden, a törzsben élő fiúgyermek ugyanattól az apától született, amikor egy törzset legyőztek, gyakorlatilag az apa örökítette Y kromoszóma minden egyedi markere megszűnt létezni, mintha kiradírozták volna, és csak a győzedelmeskedő törzs vitte tovább genetikai örökségét. Egy következő összecsapás alkalmával ismét kiirthattak egy újabbat, majd akár még többet is. A férfiak száma csökkent a genetikai változatossággal egyetemben.
Nulladik világháború
Ezt az időszakot az archeológusok nulladik világháborúként is emlegetik, hiszen olyan komoly harcok dúltak törzsek és törzsek között, melyek eredményeként a férfi populációnak mindössze nagyon kis része maradt meg.
Arra, hogy a fenti törzsek és törzsek közötti harcok valóban lezajlottak, nincs bizonyíték, mindössze a Stanford Egyetem kutatóinak egy abszolút elképzelhető megoldásáról van szó arra nézve, mi történt az emberiség felével, és mi okozhatta hétezer évvel ezelőtt a nemek arányának genetikai veszélyekkel járó mértékű felborulását.
OLVASD EL EZT IS!