Ki volt Tagore, akiről a balatonfüredi sétányt elnevezték? Sokan nem ismerik az indiai polihisztort
Sokan ismerik a füredi sétány nevét, de nem sejtik, kiről nevezték el.

GettyImages-557703741
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Tagore sétányt a Balaton főutcájának szokták nevezni. Nem véletlenül, hiszen valóban van valami fenséges benne. Magasra nyúló fák hajlonganak a hosszú, elegánsan kövezett gyalogút mentén, gyönyörű virágágyások díszítik, boltok sokasága sorakozik rajta. Csodás atmoszférában sétálgatnak, fagylaltoznak, vacsoráznak az emberek.

De vajon azt tudják-e, hogy kiről nevezték el a sétányt, ahol olyan kellemesen töltik az idejüket? Az emberek jó része nem: a sétány egy indiai polihisztorról, Rabindranáth Tagoréról kapta a nevét, aki a 19-20. században élt.

Ki volt Tagore?

Polihisztornak nevezik, hiszen számos területen mutatta meg magát, és alkotott nagyot. Költő, író, festő és zeneszerző, nagy tudású ember volt, aki nagy hatást gyakorolt India - és különösen Kalkutta - kultúrájára. Ő volt az első nem európai irodalmi Nobel-díjas.

1861. május 7-én született Kalkuttában 13 testvér legfiatalabbjaként a dzsorásankói kastélyban. Édespja Débendranáth Tagore volt, anyja pedig Szarada Dévi. A család ősei az Ádi Dharm vallás brahmin kaszt alapítói voltak. Nagyapja európaiak ingatlanjaival foglalkozott, és egy indiai vallási felekezet vezetője is lett, így a família befolyásossá vált.

Tagore apja sokat utazott, anyja pedig korán meghalt, ezért a család szolgái nevelték fel. A házban élénk kulturális élet zajlott. Több testvére az irodalomban, mások a zenében merültek el. A költő-polihisztor magántanuló volt, rajzolt, történelmet, irodalmat, szanszkrit nyelvet és angolt is tanult. Testvére, Hemendranáth dzsúdózni, birkózni tanította, és úszni is eljártak.

Upanajana ceremóniáját - fontos mérföldkő az indiai fiúgyermekek életében a férfivá válás folyamatában - követően az apjával a Himalájához utazott. Az út során Tagore sokat olvasott, csillagászatot és fontos személyek életrajzait is tanulmányozta.

1877-ben tette közzé első versét. Akkor még álnléven, Bhánuszimha, azaz Tüzes oroszlán néven írt, ráadásul nem is saját stílusában. A mű olyan jól sikerült, hogy a szakértőket is megtévesztette, mert egy 17. századi költő elveszett versének gondolták. 

1878-tól apja egy angliai, brightoni iskolába, majd jogra íratta, mert jogászpályára szánta, ám Tagorét jobban vonzotta az irodalom, ezért önállóan úgy döntött, hogy Shakespeare-előadásokat hallgat. 1878-ban jelent meg első kötete, az Összetört szív. Akkoriban kapta a bengáli Shelley becenevet az angol költő után.

Néhány év múlva, 1880-ban ment vissza Indiába, és akkor már kikristályosodott benne az eszme, miszerint a keleti és nyugati világ kultúrája harmóniában megfér egymás mellett. 1883-ban megnősült, elvette a tízéves Mrinálini Dévit. A nagy korkülönbséggel, elrendezett módon, társadalmi és anyagi szempontok, illetve a szülők akarata szerint köttetett házasság akkoriban Indiában bevett dolog volt, és sajnos ma is él a szokás, hogy gyereklányokat adnak hozzá felnőtt férfiakhoz. Tagorénak és feleségének öt gyermeke született, akik közül kettő korán elhunyt. 

A cikk az ajánló után folytatódik

1890-ben Tagore a siláidáhi birtok intézője lett. Ebben az időben adta ki Manaszi című művét, melyet a leghíresebbként tartanak számon, sok elbeszélést, és indított egy folyóiratot is Szádhana címmel. 1901-ben Sántinikétánba költözött, hogy létrehozza a helyet, ahol lelki elvonulása megvalósulhat. Ugyanitt iskolát alapított. Az időszak alapvetően nehéz lehetett számára, hiszen ugyanebben az évben halt meg felesége, két gyermeke, és apja is követte őket 1905-ben. 

1901-ben és 1906-ban két további kötete jelent meg (Naivedja, Kheja) és egyre népszerűbb lett világszerte. 1878 és 1932 között több mint harminc különböző országban járt öt kontinensen. 1908-ban politikai konfliktusba keveredett, mert egy nacionalista író az engedélye nélkül felhasználta nevét, illetve nézeteit is a saját írásához. Később fia házasságkötésével vívta ki mások ellenszenvét. A hindu ortodoxia rossz szemmel nézte, hogy özvegy, más felekezethez tartozó nőt vett el.

1912-ben Angliába ment, ahol a kortárs irodalom szerves részévé vált. Ugyanebben az évben Amerikában is járt, és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat. 1913-ban Nobel-díjat kapott költői munkásságáért. 1915-ben a brit uralkodó lovaggá ütötte.

Tagore jó magyar kapcsolatokat ápolt, egyik európai turnéján 1926-ban Magyarországon is járt, sőt Horthy Miklóssal is találkozott. Szívbetegségét Balatonfüreden kezelte a híres professzor Korányi Sándor. Egyik kísérője arról számolt be, hogy sehol máshol nem fogadták a költőt ekkora szeretettel. 

Utolsó öt évében komoly betegség és sok fájdalom gyötörte, de még mindig csodálatos verseket alkotott. 1941-ben, augusztus 7-én hunyt el nyolcvanéves korában.

A Szent György-hegy legendája

A Szent György-hegy jellegzetes, oszlopos szikláival egyike a legszebb Balaton környéki hegyeknek, ráadásul egy érdekes legenda is fűződik hozzá.

Ezt is szeretjük