Amikor valaki se nem jobb, se nem balkezes: 5 különleges tény a kétkezességről
Az emberek zöme jobb- vagy balkezes, de van, akinek mindkét keze ügyes.

GettyImages-154947729
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Noha a legtöbb ember azt gondolja, hogy egy ember kizárólag bal- vagy jobbkezes lehet, valójában négyféle lehetőség is előfordul.

A balkezesség és a jobbkezesség mellett van úgy, hogy valaki jobb- és balkezes egyszerre, azaz kevert kezű. Ez azt jelenti, hogy a végzett tevékenységek szerint váltja, hogy éppen melyik kezével tud pontosabban cselekedni. Negyedik verzióként a kétkezesség jöhet szóba, mely azt jelenti, hogy az ember mindkét keze egyformán ügyes, így bármelyikkel bármely tevékenységet azonos sikerrel tud végezni. Jobbkezesség esetén a bal agyfélteke a domináns, balkezesség és kétkezesség esetén pedig egyik agyfélteke sem nevezhető dominánsnak.

5 érdekesség a kétkezességről

Főre pontosan nem lehet tudni, hogy hogyan oszlik meg a Föld népessége kézdominancia tükrében, de ahogyan az Indianai Egyetem kutatója, M. K. Holder cikke szerint is ismeretes, a jobbkezesek vannak legtöbben, 70-95%-ban. A balkezesek körülbelül 5-30%-ban fordulnak elő a világban. A kétkezesség rendkívül ritka tulajdonság, ami talán még érdekesebbé is teszi azt: az Imperial College London kutatása szerint százból egy fő kétkezes.

Szimmetrikus az agyuk: míg a jobbkezesek 95%-ának és a balkezesek 20%-ának rendkívül aszimmetrikus az agya, a kétkezesek féltekéi az Aucklandi Egyetem magyarázata szerint szimmetriát mutatnak, és nincs domináns agyféltekéjük. Az agyféltekék viszonylagos szimmetriája a balkezesekre is igaz.

Gyakoribb náluk a szinesztézia: ahogyan többek között az Unigranrio Egyetem kutatói is állítják, a kétkezeseknél gyakoribb a szinesztézia, azaz a különböző színek társítása a betűkhöz, illetve számokhoz. Ez a számukra a tanulásban is nagy segítséget jelent.

Érzelmileg befolyásolhatóbbak: ezt állapította meg a New Jersey-i Montclair Állami Egyetem kutatócsoportja. Egy kísérlet során bizonyították be, melynek keretében arra kérték a résztvevőket, hogy gondoljanak szomorú vagy örömteli dolgokra, miközben különféle komolyzenei műveket hallgattattak velük. Az alanyok arról számoltak be, hogy a feladat közben rendkívül hullámzó volt a hangulatuk, sőt már a vizsgálat ténye is feszültebbé tette őket, mint másokat egy ehhez hasonló szituáció szokott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hajlam a skizofréniára? Genetikai elemzések szerint a kétkezeseknél gyakrabban előfordul a LRRTM1 gén, amely a skizofrénia, vagyis hasadásos elmezavar kialakulásáért felelős. Ez azt jelentheti - tartja a Tottori Egyetem, a Kaliforniai Egyetem, az Oxordi Egyetem és még további egyetemek kutatóinak csoportja -, hogy azok, akik mindkét kezüket egyforma ügyesen tudják használni, hajlamosabbak erre a mentális betegségre.

Kétkezesség és kognitív képességek: a Nottingham Egyetem szerint a kétkezesek rosszabbul teljesítenek a kognitív, logikai, érvelési, illetve memóriafeladatokban. A kutatók állítása azonban ne csüggesszen senkit, hiszen számos példa bizonyítja, hogy a kreativitás, a kiemelkedő tudományos, művészi, zenei és rajztehetség gyakorta igenis együtt jár a kétkezességgel. Számos kétkezes híresség sikeres pályája alátámasztja ezt, úgy mint Leonardo da Vinci, Paul McCartney , Harry Truman és Benjamin Franklin munkássága is.

Hogyan és mikor alakul ki a kézdominancia?

A kézdominancia izgalmas kérdéskör a kutatók számára, akik olthatatlan kíváncsisággal fejtegetik a neurológiai misztikumot.

Misztikum, hiszen a mai napig keveset tudni róla, mikor és miként dől el, melyik kéz lesz az ügyesebb. Rengeteg érdekes tudományos feltevés és megállapítás született a témában. A North Egyetem kutatói szerint sok esetben már nagyon korán, az anyaméhben megmutatkozik, hogy a gyerek milyen kezes lesz. Az Oxfordi Egyetem kutatói úgy vélik, a kézdominanciának genetikai alapjai vannak. A legelterjedtebb, egyben legismertebb elgondolás pedig azt mondja, hogy az agyfélteke-dominancia a kulcs: amelyik oldal a domináns, azzal ellenkező oldali kéz lesz az ügyesebb. Ez már csak azért is így van, mivel a test bal oldalát a jobb agyfélteke, a jobb oldalát pedig a bal agyfélteke navigálja. Ezt kutatták azok a kanadai egyetemi kutatók is, akik rávilágítottak, hogy a jobb- és balkezes emberek agya között tetten érhetők bizonyos különbségek: például a kezet irányító motoros kéreg a balkezeseknél a jobb oldalon, a jobbkezeseknél a bal oldalon nagyobb.

Az érdekes találgatásokon felül azt is megfigyelték, hogy körülbelül négyéves korra kiderül, hogy melyik kezét használja gyakrabban a gyerek, azaz melyik keze lesz az ügyesebbik élete végéig.

A kézdominanciát egyszerű módon lehet megjósolni. Egy játékot vagy színes ceruzát kell nyújtani az óvodás felé, és amelyik kezével a tárgyért nyúl, feltételezhetően az lesz majd az ügyesebb. Ezt természetesen csak több teszt után lehet megjósolni.

Az, hogy ki milyen kezes, nem jelent sem előnyt, sem hátrányt, hacsak nem tekintjük annak a néhány speciális eszközt, például ollót, számítógépes egeret, amit a balkezeseknek szükséges lehet beszerezni. Szülőként mégis izgalommal szokták figyelni a gyerekeket, ám szerencsére ma már nem divat erőnek erejével jobbkezest nevelni a balkezesekből. Pár évtizede még volt ilyen, és csak idővel jöttek rá, hogy az átszoktatás tanulási nehézségeket és beszédproblémákat okozhat a későbbiekben.

Miért különleges, ha a gyerek balkezes?

Korábbi cikkünkben a balkezességgel járó előnyökről írtunk: hogyan érinti a memóriát és a kreativitást?

Ezt is szeretjük