A 17. századi cég gazdagabb volt, mint a Facebook, a Google és az Apple együtt: szállítással, turizmussal foglalkoztak

A tehetős vállalkozás elképesztő vagyonra tett szert története során.

Gazdag cég a 17. században
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Elképzelni is nehéz, mekkora lehet az Apple, a Facebook vagy a Google vagyona, de egy olyan 17. századi vállalatét kiváltképp az, amely gazdagabb volt mindhárom cégnél együttvéve.

Pedig volt ilyen: a Vereenigde Oostindische Compagnie, azaz a Holland Kelet-indiai Társaság 1602-ben alakult, és a mai napig létezik Amszterdamban. Akkoriban egész Ázsiát Indiának nevezték, és nem csak a hollandok alapítottak hasonlót, létezett svéd, francia, sőt osztrák Kelet-indiai Társaság is.

A Holland Kelet-indiai Társaság

Magán-kereskedőcégként alakult meg, és két évtizeden át egyedüliként szállított fűszert Indonéziából nyugatra, ezzel szinte monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet. A társaság hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki, akkori vezetője alapította például Dzsakarta városát Batavia néven, ami ma is Indonézia fővárosa. Akkoriban éppen a nehéz és veszélyes szállítás miatt a fűszerek ára nagyon drága volt. 

A Holland Kelet-indiai Társaság turizmussal is foglalkozott. Több mint egymillió utazót szállított Ázsiába egy olyan időszakban, amikor az Amszterdamból Dzsakartába tartó utazás 8-10 hónapot igényelt, és igen kockázatos volt, ugyanis a hatalmas vitorlás hajók közül sok elpusztult viharokban vagy kalóztámadások következtében, sőt az utasok olykor fertőző betegségek áldozatává váltak. Sokan akik szerettek volna szerencsét próbálni mégis elindultak.

Ez a cég volt az első hivatalos részvénykibocsátó vállalat is. Jól jött számukra a holland tulipánláz. Ez volt az az időszak, amikor a tulipánok iránt világszerte rajongani kezdtek, és a hagymaexport óriási mértéket öltött Hollandiából. A mai könyvvitel alapjait is a Társaság tette le.

Legsikeresebb időszakában a Társaság nagyjából ugyanannyit ért, mint napjainkban Japán és Németország GDP-je összeadva. Értékesebb volt, mint az Apple, a Microsoft, az Amazon, az ExxonMobil, a Berkshire Hathaway, a Tencent és a Wells Fargo vagyona együttvéve. A mai Apple csak a 11%-át éri el az akkori Holland Kelet-indiai Társaságnak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Kizsigerelte dolgozóit, rabszolgákkal kereskedett

A sikernek persze ára volt, amit az emberekkel fizettettek meg. Kétszáz éven át mindent megtettek annak érdekében, hogy a Holland Kelet-indiai Társaság megvédje vagyonát, és magas legyen a profitja. A csúcson járó cég nem kevesebb mint 70 000 főt foglalkoztatott szerte a világon, de az alkalmazottjaival rosszul bánt.

A cég részt vett a rabszolga-kereskedelemben is, valamint gyakorolta a gyarmati elnyomást is. Úgy gondolják, hogy akár 50 000 embert is kitelepíthettek Afrikából, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a gyarmataikon. A Holland Kelet-indiai Társaság örökre foltot hagyott Európa gyarmati múltján, még ha országuk is, mint oly sok másik, tagadja, hogy aktívan részt vett volna az effajta kizsákmányolásban, hatalomgyakorlásban.

A londoni nagy bűz

Valami bűzlött Angliában: a 19. században fullasztó szagok lepték el az utcákat.

A londoni nagy bűz orrfacsaró története: amikor már a parlamentben is kidőltek a Temze szagától

Elolvasom
Ezt is szeretjük