Lidérces pincerendszerek Európában: látogatható katakombák, azoknak, akik szeretik a borzongást
A föld alatti pincerendszerek elsősorban temetkezési helyként funkcionáltak, de a keresztényüldözés alatt istentiszteletek színterei is voltak.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Egy európai utazás során nemcsak a felszíni múzeumokban találhatunk érdekes, figyelemreméltó leleteket. Az ősi keresztény emlékhelyek, a föld alatt húzódó alagútrendszerek különleges, hátborzongató világa rengeteg látogatót vonz.
A filmekből ismerős, csontokkal borított falak és sikátorszerű, keskeny járatok sokak fantáziáját megmozgatják: az egykor temetkezési és gyülekezőhelyként működő katakombák ma is kísérteties hangulatot árasztanak.
Katakombák Európában
Napjainkban közel ötven katakombát tartanak számon Európában: a legismertebbek a párizsi, illetve a római alagutak. A keresztényüldözés idején konkrét települések is létrejöttek a föld alatt, a turistákat azonban jobban vonzzák a vérfagyasztó sírhelyek. Az emberi maradványokat néhányból elszállították, de akad olyan, ahol mumifikálódott testek övezik a járatokat. A sötét alagutakban azonban nem árt vigyázni: legtöbbjük valódi labirintus. Ennek ellenére okkult csoportok és titkos társaságok előszeretettel bemásznak a látogatóktól elzárt folyosókra is: a rendőrség buktatott már le föld alatti horrorfilmmozit és szellemidéző sátánistákat is.
A palermói kapucinus katakomba lakói a legrémisztőbb horrorfilmeket idézik. A pincerendszerben elhelyezett testeken ugyanis egy különleges balzsamozó technikának köszönhetően nem úgy fog az idő vasfoga, ahogy azt várnánk: tökéletesen mumifikálódtak. Rosalia Lombardo a temető leghíresebb lakója: megrázó látni a békésen szendergő kislányt, aki valójában 1920 óta halott.
Fotó: Massimo Borchi/Atlantide Phototr / Getty Images Hungary
Máltán a Szent Pál-katakomba tágas csarnoka borzongató és egyben bizarr római kori szokásról tesz tanúbizonyságot: a temetkezőhely közepén található agapéasztaloknál valószínűleg virrasztásokat vagy egy utolsó közös étkezést költöttek el a halottal.
Fotó: Aksenovko / Getty Images Hungary
A párizsi katakombák egy része látogatható, de csak erős idegzetűeknek ajánlott: a 18. században közegészségügyi veszélyt jelentő, túlzsúfolt köztemetőkből átszállított holtak földi maradványai vérfagyasztó látványt nyújtanak, a falakat szinte végig csontok borítják - egyesek ma is hallani vélik a megbolygatott lelkek sóhajait.
Görögországban Mílosz szigetén található a világ egyik legnagyobb ókeresztény temetője a régészek szerint, ami az 1-5. századig volt használatban. A kemény kőzet miatt nem lehetett egyszerű feladat a sírok kivájása, azonban a hívők lelki üdvössége mindennél fontosabb volt: a 200 méter hosszú folyosó mindkét oldalán öt-hét sír őrzi a holtak emlékét.
A nápolyi San Gennaro-katakombákban élesen elkülöníthetőek a gazdagok tágas sírboltjai a szegények falba vájt, szűkös urnatartóitól. A hely kihasználásából ötöst érdemelnek az építők: a gyereksírokat a falak fennmaradó, alsó részébe vájták be. A valójában három különálló, de összefüggő rendszerből álló temetkezési hely legrégebbi szintje a 2. századból származik.
A turisták kedvelt úti célja, a török Kappadókia több föld alatti várossal is büszkélkedhet. Ezek elsősorban nem temetkezési, hanem menedékhelynek szolgáltak az országot ért gyakori támadások idején. Az ellenség nem merészkedett le az egyes helyeken 80 méteres mélységbe, mégis megtalálták a módját, hogy végezzenek a lakosokkal: nyílt harcok helyett a felszínről megmérgezték a gyanútlan városbeliek ivóvízkútjait. Akik nem veszítették életüket az alagútrendszerben, kénytelenek voltak előjönni a föld alól.
Fotó: Stramyk / Getty Images Hungary
A szicíliai Szirakúza városa alatt található a környék egyetlen nyilvánosan látogatható katakombarendszere, a San Giovanni-katakomba. A legenda szerint Szent Péter utasítására látogatott az olasz városba Marciano püspök, akinek végső nyughelye zarándokhellyé vált. A bizánci kripta, ahol az egyházfő maradványai találhatóak, mindössze öt méterrel az utcafront alatt helyezkedik el.
A római katakombarendszerek azért jöttek létre, mert a keresztények nem értettek egyet azzal a pogány szokással, hogy a holtakat elhamvasszák. A föld alatti temetőkben ráadásul nyíltan, kedvükre használhattak keresztény szimbólumokat is, ami akkoriban tilos volt. A Santa Maria in Cosmedin-bazilika alatti kripták lenyűgöző, földöntúli hangulatot árasztanak.
(Képek: Getty Images Hungary, Wikimedia Commons.)
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!
