Őszintébb ember az, aki káromkodik: 3 kutatás, ami más fénybe helyezi a szitokszavakat
Bár a káromkodás alapvetően nem szép dolog, valójában jó tulajdonságra is utal.

- Esztétikus ajakfeltöltés túlzások nélkül: 3 eljárás, amivel természetes hatás érhető el »
- Császármetszés utáni heg egy bikinis fotón: a gyönyörű modell sok nőnek segít, hogy elfogadja testét »
- A legfinomabb vízhajtó gyümölcsök és zöldségek tavasszal: fokozzák az anyagcserét és feldobják a frissítő smoothie-t »

- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Vastag Csaba címlapon új barátnőjével: a gyönyörű Evelinnel már össze is költöztek
- 10 ismert magyar közmondás, amiből elvettünk egy-egy szót: tudod, mi hiányzik?
Lefagy a laptop, nincs több parkolóhely, leszakad a teli bevásárlószatyor füle - mindennap történnek olyan dolgok, amik jó okot szolgáltatnak a káromkodásra.
A szitokszavak kimondását azonban széles körben elítélik, és általában pironkodik is miattuk az ember. Ugyan a káromkodás valóban nem túl szép szokás, kutatók szerint egy nagyon előnyös vonásról árulkodik: eredményeik alapján a szabadszájú emberek őszintébbek.
3 érdekes kutatás
A fenti megállapítást három érdekes kutatás is alátámasztotta. Az egyiket a maastrichti Gilad Feldman Egyetemen végezték 276 fő részvételével.

Az alanyoknak egy sor kérdést kellett megválaszolniuk, így például azt, milyen gyakran szoktak káromkodni, és kik előtt, kikkel szemben. A teszt olyan kérdéseket is tartalmazott, melyek válaszaiból a becsületességre lehet következtetni, ami pedig magában foglalja az őszinteség tulajdonságát is. Felvetették például, hogy ki mennyire tartja be a másoknak tett ígéretét.
A kutatók az eredmények kiértékelésekor azt látták, hogy azok, akik saját bevallásuk szerint gyakran káromkodnak, egyúttal igazmondóbbnak is bizonyultak, tehát a többieknél őszintébbek.
A második vizsgálatban 73 789 önként vállalkozó Facebook-felhasználó posztjait vették górcső alá. Azt figyelték meg, hogy milyen nyelvtani sajátosságok jellemzik az egyes bejegyzéseket. Azt a következtetést vonták le, hogy amikor egy illető hazugságot ír ki, akkor kevesebbszer használja az egyes szám első személyt a mondataiban. Ennek feltehetőleg két oka van: hogy elhatárolhassa önmagát a kijelentésétől, és mert valahol ő maga is tudja, hogy nem az az igazság, amit leírt. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy a hazug posztokban a csúnya szavak is gyakoribbak. Újfent bebizonyosodott tehát, hogy a káromkodás és a felszínre kívánkozó őszinteség kéz a kézben járnak.
A harmadik kutatás az egyén szintjéről a társadalom szintjére emelte a kérdést. Amerika ötven államában végeztek vizsgálatot a State Integrity Investigation őszinteségfelmérésének eredményei és ugyancsak a Facebook alapján, 29 701 résztvevővel. A felmérésen szerzett eredményeket és a posztokat összevetve kiderült, hogy azok, akik sűrűbben káromkodnak a közösségi oldalon, őszintébbnek bizonyultak az államok lakosainak igazmondását vizsgáló tesztben is.
Három bizonyíték is született tehát, amely arra mutat, hogy a káromkodás, bár rossz szokás, mégis pozitív tulajdonságra, őszinteségre utal.
Önszeretet kontra nárcizmus
Hol húzódik a határ az önszeretet és a nárcizmus között, és mely ponton csap át előbbi a mértéktelen önimádatba? A pszichológus szerint négy kérdés segít felismerni, hogy a magunk felé irányuló érzelmeink még a pozitív oldalon vannak-e.
(Képek: Getty Images.)
OLVASD EL EZT IS!

- teszt
- pszichológia