Próbáld ki most az évezredes jóslást!

A Ji Csing eredete több ezer évre vezethető vissza, amikor a kínai jövendőmondók jóslataikhoz a természetben található szimbólumokat - például a teknősök páncéljának mintázatát - vették alapul.

A jövendőmondásnak ebből a módjából alakult ki a Ji Csing, azaz A változások könyve.

Kérdezd a Ji Csinget most!

Mit kaphatsz a Ji Csingtől?

A Ji Csing a természeti törvények felismerésén keresztül vezet rá a sors működésére és a helyes gondolkodásra. A szimbólumok segítségével megmagyarázza, miként történnek a dolgok a világban és az emberben.

• Megoldást kínál egy-egy konkrét problémára.
• Egyenes kérdésekre tárgyilagos válaszokat ad.
• Válaszúthoz érve útmutatóként szolgál.
• Személyes fejlődésedet támpontokkal segíti.
• Megmutatja a jövőben követendő legoptimálisabb utat.
• Segít a döntésben.
• Tanácsot ad egy-egy kérdés rövid távú kimenetelére vonatkozóan.

A Ji Csing története

A Ji Csing első írott változatát Fu Hszinek, Kína első, legendás császárának tulajdonítják, aki felismerte, hogy minden tettünk a természet alapvető mintáinak variációja.

Ezen tudás birtokában megalkotta a nyolc trigramot - három-három szaggatott, illetve folyamatos vonal kombinációjából álló szimbólumot -, mely a Ji Csing alapjául szolgál. A nyolc trigram a természet nyolc alapvető energiáját jelképezi - ezek minden emberi életet áthatnak.

Jóval később, az i.e. 6. században a nagyhírű bölcs és filozófus, Konfucius átalakította, és a kínai kultúra szerves részévé tette a Ji Csing rendszerét. Az ősi tant a Pekingben missziót teljesítő jezsuiták kezdték megismertetni Európával a 17. században. Az idők során több fordítása is napvilágot látott - ezek közül egy protestáns misszionárius munkáját értékelték a legtöbbre, melyet 1924-ben Jénában adtak ki.

Carl Gustav Jung a következő szavakkal üdvözölte a Ji Csinget: „A Kelet egyik legmélyebb tartalmú műve először jelent meg Nyugaton élő és elérhető formában.” A híres svájci analitikus sokat tett azért, hogy a kínai jósrendszer ismertté váljon Európában.

Egy tanítványa, Cary F. Baynes az ő bátorítására ültette át a művet angol nyelvre. Jung a Ji Csinget az archetípusok legátfogóbb gyűjteményének nevezte, és kiváló eszköznek tekintette a látszólag egymástól független jelenségek, események közötti kapcsolat tanulmányozására, amire a szinkronicitás, azaz az egyidejűség elvét alapozta. Nagyrészt az ő érdeme, hogy a módszert Nyugaton is széles körben használják a jóslás kiváló eszközeként.

Jin és jang

A jin és a jang szimbólumai adják a Ji Csing nyolc trigramjának alapját. Eredetüket homály fedi. Ez a két szimbólum az élet minden történésének, változásának és fejlődésének jelképe. Ellentétes energiákat testesítenek meg: a jang a nyár, a napsütés, a meleg, a zaj és a fény; a jin a tél, a Hold, a hideg, a csend és a sötétség. A jangot folytonos, a jint szaggatott vonal jelöli.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

A Ji Csing felépítése

A nyolc trigram mindegyike három jin és három jang vonal különböző kombinációiból épül fel. Ezek a Ji Csing építőkövei, melyek a tanítás szerint a világegyetem nyolc természeti erejét jelképezik.

Ezek a következők: a menny, a föld, a dörgés, a víz, a hegy, a szél - vagy fa -, a tűz és a tó. A trigramok párosításával a kínaiak 64 hexagramot, azaz hat sorból álló szimbólumot hoztak létre, melyek 64 különböző állapotot vagy változást, illetve orákulumot jelképeznek.

• jóslás
• jövő
• jicsing
• Terasz