Az ókori egyiptomiak rejtélyes mértékegysége: Newton is megszállottan kereste

A piramisok a fizikus szerint egy rejtélyes mértékegység alapján készültek.

Isaac Newton a piramisok mértékegysége nyomában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyiptom világa tagadhatatlanul a legizgalmasabb régészeti terület. Gigantikus piramisainak csodájára jár a világ. A hatalmas ókori építmények a tudósok kíváncsiságát is táplálják.

Az egyik máig megfejtetlen kérdés, hogyan voltak képesek a több ezer éve élt egyiptomiak a feladat elvégzéséhez alkalmas emelőszerkezetek, vágó- és csiszolóeszközök nélkül megalkotni a hatalmas építményeket. Noha elsősorban fizikusként emlegetik, a piramisok titkát Isaac Newton is kutatta, akinek szilárd elképzelése volt, hogy az ókori építők valamilyen rejtélyes mértékegység segítségével húzták fel a gúla alakú monstrumokat.

Isaac Newton a piramisok mértékegysége nyomában

A matematikus, aki lefektette a klasszikus fizika alapjait, megfogalmazta a mozgás és a gravitáció törvényét, szívesen foglalkozott alkímiával és teológiával. Elszántan vizsgálgatta a Bibliában elrejtett kódokat, hogy rájöjjön, mikor érkezik el az apokalipszis, és megszállottan kutatta a piramisok építőinek titkát. Rendhagyó célkitűzéséről kiadatlan feljegyzései árulkodnak.

Az egyiptomi piramisokról háromoldalnyi feljegyzés vagy inkább irkafirka őrizte meg elmélkedését. Newton úgy gondolta, hogy valamilyen ősi titkok kulcsát rejtik a piramisok, pontosabban egy mértékegységet, amelyet a piramisok megépítéséhez használtak.

Newton valószínűnek tartotta, hogy az ókorban élt egyiptomiak azonos mértékegységgel meg tudták mérni a Föld nagyságát is, és neki is ugyanez a cél lebegett a szeme előtt. Hitte, hogy ha a piramisok tanulmányozása során rájön a mértékegységre, ami alapján építették őket, maga is képes lesz meghatározni a Föld méretét, és bizonyítani gravitációs téziseit.

Abban is bízott, hogy a tudás birtokába jutva a Salamon-templom, az apokalipszis helyszíne építészetét és méreteit is jobban megértheti, értelmezheti a Biblia rejtett jelentését.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Noha felfedezései évszázadokon át befolyásolták a tudományos fejlődést, Newton számára másodlagosak voltak az alkímiával és teológiával kapcsolatos magasabb tanulmányaihoz képest.

Newton e témában írt feljegyzéseinek egy része egyébként Maynard Keynes kezébe került, aki a tudóst az utolsó mágusnak nevezte azon elképzelése miatt, hogy a tudomány a vallás alternatívája.

8 dolog, amit sokan rosszul gondolnak az ókori Egyiptomról

Bár számos könyv és megbízható internetes forrás szól róla, sajnos rengeteg tévhit él az ókori birodalommal kapcsolatban. A következő fotók kíséretében nyolcat kísérelünk meg eloszlatni

8 dolog, amit a legtöbb ember rosszul gondol az ókori Egyiptomról - Nem azok építették a piramisokat, akikről hiszik

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük