Nem véletlen ábrázolták idős arccal a kis Jézust a középkori képeken: miért volt bevett szokás?
Kép kép után ezzel az ábrázolásmóddal találkozni, és nem véletlenül.

cov
Ez is érdekelhet

Könnyű lábak, visszér nélkül (x)

Szárazak a kezeid a sok kézmosástól? Ne aggódj, jó kezekben vagy! (x)

Az autista Robika javulni kezdett (x)

Szabadtéri környezetben több mint 100 világmárka újra vár a Premier Outletben! (x)

beauty and style

A pöttyös minta a nyári szezon nagy befutója: így viseld, hogy nőies legyen! »

Nőies kis francia konty 4 lépésben: így készítsd el, ha nincs nálad hajgumi »

Kényelmes és ultranőies szandálok 10 ezer forint alatt: a nyári szezon legdivatosabb fazonjai »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Középkori festményekre jellemző, hogy a kis Jézust rendre idős férfiakat idéző vonásokkal, a kisbabákétól messze eltérő alkattal jelenítették meg.

A már-már csúnyának nevezhető ábrázolás sokakat foglalkoztat, hiszen azt gondolnánk, hogy a kisbabákat mindig aranyosnak mutatják be a művek.

Miért festették idős arcú, kicsi felnőttként a kis Jézust?

Matthew Averett, a Creighton Egyetem professzorának magyarázata szerint a válasz a vallásban keresendő: a művészek a középkorban jelentős befolyással rendelkező egyház elvárásainak tettek eleget.

A korban a legtöbb olyan képre, melyen kisbaba szerepelt, az egyház adott megbízást. Azt várták a művészektől, hogy a kis Jézust homunkuluszként, azaz kis felnőttként ábrázolják, igazodva a vallási meggyőződéshez, miszerint Jézus tökéletes, felnőtt valójában született a világra. A középkori festők eleget tettek az egyház elképzelésének, és a mai ember számára furcsának ható formában, idősebb férfiakra jellemző vonásokkal, apró felnőttként festették meg a kisded Jézust.

A homunkulusz-ábrázolás nemcsak a kis Jézust megjelenítő képekre volt jellemző. Mivel a középkorban a vallás rendkívül erős befolyással bírt, a kis felnőtt alak általánossá vált a kor gyermekábrázolásában.

Változás a reneszánsz idején

A professzor magyarázata szerint a középkori festészettől távol állt a későbbi reneszánszra jellemző valósághű és idealizáló ábrázolás, és inkább az expresszionista attitűd felé mutatott. Nem törekedtek rá, hogy alakjaik szépek, esztétikusak legyenek. Az emberi arcokat egymáshoz nagyon hasonlóra, azonos séma szerint készítették.

Csupán a reneszánsz elérkeztével következett be változás e tekintetben. Akik megengedhették maguknak, hogy portréképeket festessenek, új elvárást állítottak a művészek elé. Pénzükért cserébe szemet gyönyörködtető képeket vártak, ami a gyermekeikről készült festményekre is vonatkozott. Nem a furcsának ható felnőttes homunkuluszt, hanem a valóságot tükröző ábrázolást kérték, vagyis gyermekeik aranyos arcát és normális termetüket.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ettől fogva realisztikusabb gyermekek és kisbabák jelentek meg az alkotásokon. A portréfestészetben bekövetkezett változás pedig nemcsak a civilek, hanem Jézus ábrázolásában is megmutatkozott. A reneszánsz alkotásokon már nyoma sincs a homunkulusz alaknak: őt is pirospozsgás, pufók babaként jelenítették meg a művészek.

Dallam a festményben

Különös dolgot fedeztek fel Leonardo da Vinci képén: dallamot rejtett Az utolsó vacsora.

Képek: Wikimedia Commons. Borítókép: Cimabue Madonnája.

Forrás: vox.com.

Ezt is szeretjük