Tudományosan magyarázzák, miért tudna visszafelé haladni az idő: nem lehetetlen
Az idő visszafelé haladása lehetetlennek tűnhet, de a tudósok szerint nem az.
- Villámgyors romantikus konty, amit tükör nélkül is lazán összedobsz: a kendőtől lesz igazán sikkes »
- Valósággal megújítja a bőrt, és olyan friss, mintha otthon készült volna: öntartósító arcpakolást teszteltünk »
- A legdivatosabb lapos talpú cipők az átmeneti szezonban, 15 ezer forint alatt: nőies és vagány fazonokat mutatunk »
- 10 kérdéses kvíz a hetedikes tananyagból: teszteld, mire emlékszel még belőle!
- 100 kilós, 12 éves gyönyörű lányok: halálra etetik őket, mert úgy a szépek
- Gáspár Evelin nem tud elhelyezkedni a szakmájában: tudod, mi a végzettsége?
- Fiatalon Bujtor István szerelme volt: A mi kis falunk Joli nénije 10 évig volt a színészlegenda párja
- Így néztek ki a modern nappalik a Kádár-korszak panelházaiban: mindenki erre vágyott
Jól jönne, amikor pár percünk van a vonatig, és jó lenne, amikor kettő helyett négy órát töltenénk pihenéssel. Az idő persze nem forog visszafelé, akárhogy is akarjuk. A felvetés viszont egyáltalán nem butaság, sőt. A tudomány emberei elmagyarázták, miért.
A visszafelé haladó idő lehetségességét a klasszikus és a kvantumfizika sem vonja kétségbe. Ami a kvantumfizikát illeti, az a klasszikus fizika szabályaira fittyet hányva fejtegeti világa dolgait. A kvantumvilágban a részecskék képesek áthatolni falakon, egyszerre tudnak lenni két helyen, és végtelen távolságra kommunikálnak egymással. A kvantumfizikában született meg a retrokauzalitás elmélete is, mely szerint a múltra ugyanúgy hatással lehet lenni, mint a jövőre.
Vissza az időben
Elméletileg a fizikai folyamatok előre és vissza is tudnak működni. Ennek az elképzelésnek a klasszikus fizika már megálljt parancsol, de a kvantumfizika nem. Aszerint, mivel minden részecskének többféle állapota van egyszerre jelen, létezhet, hogy az idő visszafelé tud haladni.
Huw Price fizikus erre alapozza, hogy, ha egy részecske két állapotát összekötjük, melyek egymástól végtelen távolságra helyezkednek el, akkor a jelen állapotát befolyásolva annak múltbéli állapotában is módosulást idézünk elő. Ezzel az elgondolással az a gond, hogy eszerint az információnak a fénynél is gyorsabban kellene haladnia, ami viszont elképzelhetetlen.
Matthew Leifer és Matthew Pusey Price elgondolását vette alapul, akik azt mondták, az összekötött két részecskeállapot közt talán nem is távolság, hanem idő húzódhat, így, mikor a jelen állapot befolyásával a múltbéli állapot módosul, végtére is egy múltra irányuló cselekvés történik. A múltbéli állapot képes volt fogadni a jelen állapotából eredő befolyásolást, azaz az idő is képes visszafelé haladni.
A klasszikus fizika makroszkopikus világában élünk, ahol a kvantumfizika elrugaszkodottnak tűnő elméletei már-már, úgy tűnhet, szembemennek a realitással, így a visszafelé haladásé az időben is. Ha azonban alaposabban végiggondoljuk, a tudományos fejtegetés mondandója egyáltalán nem hangzik valószínűtlenül. Egyelőre, persze, nem tudjuk régi énünket levélben figyelmeztetni későbbi negatív eseményekre, vagy időutazni. Vajon addig is eljutunk egyszer egy először irreálisnak vélt elmélet által?
Képek: Getty Images.
