Miért nem ébredünk fel a saját horkolásunkra, míg másokéra igen? Furcsán reagál az agyunk ilyenkor
A saját maga keltette lármát nem véletlenül nem hallja, aki horkol: az ok az agyban keresendő.

GettyImages-483830918
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Rengeteg ember számára ismerős lehet, milyen egy másik ember hangos horkolása miatt álmatlanul vergődni és forgolódni egész éjszaka.

Valószínűleg minden érintettben megfogalmazódott az a kérdés is, hogyan lehetséges, hogy a hangos hálótárs nem ébred fel a saját maga keltette elviselhetetlen zajra. A horkolók általában el sem hiszik, hogy nem aludtak csendesen, és sok kellemetlen éjszakai konfliktus is ered ebből a helyzetből.

Miért nem hallja a horkoló a saját horkolását?

Vitathatatlan, hogy a horkolás azt zavarja leginkább, aki csendesen szundikálna, a zajongó azonban a lárma dacára is az igazak álmát alussza.

Ez felettébb furcsa, hiszen az akár 60-90 decibel erejű horkolás hangja a horkoló fejében keletkezik, így a zajnak az ő füle számára még zavaróbbnak kellene lennie. Hogy lehet az, hogy mégsem ébred fel rá? A válasz az agyban keresendő: alvás közben ugyanis változik az ember észlelése az ébrenléti állapothoz képest.

Az agy ügyesen szelektálja a hangokat

Ronald Charvin, a Michigani Egyetem alvásrendellenességekkel foglalkozó központjának szakértője szerint az ember azért nem hallja a saját horkolását, mert az agya alvás közben másképp kezeli az érzékelt hangokat, mint amikor ébren van.

A cikk az ajánló után folytatódik

Chervin szerint az agy thalamus nevű területe szűri meg az alvás közben érzékelt zajokat. Egyfajta priorizálást végez, lényeges és kevésbé lényeges kategóriákba sorolva a hangokat, ami meghatározza, hogy az ember mire ébred fel, és mire nem. Például, ha az alvó a nevét hallja, valószínűleg felébred, mert azt az agya a szót fontos információnak ítéli meg. Ezzel szemben, ha mellette egy jelentéktelen mondat hangzik el, jó eséllyel tovább alszik. A lényegtelen hangok kategóriájába tartoznak azok a zajok is, amelyek az ember testén belül keletkeznek, így a horkolás is: ezért van az, hogy a horkoló nem ébred fel a saját maga keltette zajra, de a másik ember igen.

Pontosabban, a horkoló csak látszólag nem ébred fel horkolására: Chervin magyarázata szerint ugyanis az érintettnek a hang hatására akár óránként 20-25 mikroébredése is lehet. Mivel azonban pillanatokon belül visszaalszik, reggel fogalma sincs róla, valójában mennyire rosszul aludt.

A horkoló agya tehát különösen reagál alvás közben: bár a füleket megmenti a horkolás zajától, ő maga mégis szenved tőle. Ezért kiemelten fontos, hogy az ember figyelmeztesse a hálótársát, és jóindulatúlag se hallgasson az éjszakai lármáról.

Ha valaki nem hinné el, hogy horkol, akár egy mobiltelefonos felvétel is segíthet a dolog bizonyításában. A módszer ugyan gonosznak tűnhet elsőre, de a cél nemes, hiszen mindenképpen érdemes lépéseket tenni a rendellenesség megszüntetése érdekében. A rossz minőségű alvás hosszú távon káros hatást gyakorol az egészségre, növeli a diabétesz, a magas vérnyomás és az elhízás esélyét, aláássa az ember hangulatát, sőt rontja a kognitív teljesítményét is.

Ezért érdemes reggel beágyazni

Bárhogy is telt az éjszaka, reggel érdemes bevetni az ágyat: pszichológiai oka van, miért.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük