Az élőket a halálra, a holtakat a túlvilágra készítette fel: a Holtak könyve az élők számára is fontos volt
A Holtak könyve az egyiptomi kultúra egyik legkülönlegesebb írása.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Holtak könyve, az egyiptomi kultúra egyik legkülönlegesebb írása, voltaképpen egy temetési szöveg, mellyel a holtat felkészítették a túlvilági útjára. Mindeközben a könyv az élőknek is szólt, akiket pedig a halálra készítette fel, ugyanis szó esik benne a halál és a túlvilág természetéről.
Az Újbirodalom idején, i. e. 1550 körül kezdték használni, és körülbelül i. sz. 50-ig használták a búcsúztatót. Címe nem az eredeti, ezt csupán a modern idők tudósai adták neki, ugyanis szövegek gyűjteményéről van szó, mely a mi időnkben leginkább a könyv fogalmát meríti ki. Az egyiptomiról szabadon fordított címe annyit tesz, A fényben való feltűnés könyve vagy a Nappali előjövetel könyve.
A Holtak könyve
Az, hogy hogyan viszonyulnak a halálhoz, és hogyan búcsúztatják el halottaikat, rengeteget mesél egy kultúráról. A Holtak könyve éppen ezért elképesztően értékes lenyomata az ókori egyiptomi kultúrának. Annál is inkább, mivel mintegy ezer éven keresztül írták egyiptomi papok halálukra készülő fáraók, tehetősek - mert drága dolog volt -, illetve azok rokonai megrendelésére. Korai fejezetei, a Piramisszövegek, illetve Koporsószövegek nem papiruszra, hanem sziklafalakra, tárgyakra íródtak. A későbbi papiruszszövegek egy részét ezekről másolták le, de újak is születtek az idők során.
Fotó: wikipedia.org
A könyvnek nem volt egy fő példánya, abból rengeteg készült, már csak funkciója végett is, mivel a másolatokat behelyezték a holtak mellé a szarkofágjukba vagy sírjukba. Az, amit ma Holtak könyvének hívnak, azoknak a papiruszoknak az összessége, amelyek különböző szarkofágokban maradtak fenn. A legteljesebb példány Ani könyve, melyet ma a British Museumban őriznek. Az íveken ráolvasások, vallásos szövegek szerepelnek, leginkább hieroglifikus és hieratikus írással, valamint illusztrációk, mely utóbbiak a holtról és túlvilágra vezető újáról készültek.
A Halottak könyve szövege az Egyiptomi Óbirodalom idejére visszanyúló temetési kéziratok hagyományából fejlődött ki. Az első temetési szövegek a Piramisszövegek voltak, amelyeket először az 5. dinasztia-beli Unas király piramisában használtak i. e. 2400 körül. Ezeket a szövegeket a piramisokban kialakított sírkamrák falára írták. Érdekességük, hogy kizárólag a fáraó - valamint a 6. dinasztia óta a királynő - búcsúztatására használták őket, hogy segítsék elfoglalni a helyüket az istenek között, és újra egyesülni az isteni atyjával, Rával.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Ezeket a szövegeket szokatlan hieroglif stílusban írták. Az embereket vagy állatokat ábrázoló hieroglifák közül sok hiányos vagy csonka, ami az egyiptológusok szerint nem véletlen: meglehet, hogy így akarták megakadályozni, hogy kárt tegyenek az elhunyt fáraóban. A Piramisszövegek célja az volt, hogy segítsenek a halott királynak. Az Óbirodalom vége felé a Piramisszövegek már nem csak az uralkodók sírjára kerülhettek, hanem regionális kormányzók és magas rangú tisztviselők is megkapták sírjaikban.
A Középbirodalomban készültek el a Koporsószövegek. Ezekben nemcsak a nyelv újabb változatát lehet tetten érni, de új varázslatokat is, és először tartalmaztak illusztrációkat. E szövegeket leggyakrabban a koporsók belső felületére írták rá, bár esetenként sírfalakra vagy papiruszokra is felkerültek. A Holtak könyvében szereplő varázslatok legkorábbi ismert előfordulása Mentuhotep királynő 13. dinasztiából származó koporsójában került elő, melybe Piramisszövegek, Koporsószövegek és új varázslatok is kerültek.
Fotó: wikipedia.org
A Koporsószövegek nem fáraói privilégiumok voltak, hanem tehetős magánszemélyek nyughelyére is kerülhettek. Ez a változás megnövelve azoknak a számát, akik számíthattak rá, hogy bekerülnek a túlvilágra. Azt lehet mondani, hogy ezen a ponton a túlvilág demokratizálódása kezdődött el. A 17. dinasztia korára már az udvaroncok, hivatalnokok körében is elterjedtté vált a könyv szövegeinek használata. Ebben az időben a varázslatokat a halottak köré tekert vászonleplekre írták fel, de még mindig voltak koporsóra vagy papiruszra írtak is.
Az Újbirodalom idején a Halottak könyve tovább fejlődött és terjedt. A híres 125. varázslat, a Szív mérlegelése, először Hatsepszut és III. Thutmosz uralkodása idejéről ismeretes, i. e. 1475 körülről. Ekkortól a szöveget már jellemzően papirusztekercsre írták, és illusztrálták is. A 19. dinasztia idejéről pazar rajzok maradtak fenn, az egyiptológusok szerint helyenként a környező szöveg rovására.
A harmadik köztes időszakban a Holtak könyvét már nemcsak hieroglifikus, hanem hieratikus írással is írták. Érdekes, hogy a Holtak könyve nem egyedül töltötte be funkcióját, hanem sok temetkezés esetében más temetési szövegeket használtak.
Fotó: wikipedia.org
A 25. és 26. dinasztia idején a könyvet frissítették, felülvizsgálták és szabványosították. A varázslatokat rendezték és számozták. A Holtak könyvének ezt a változatát a 26. dinasztia után nevezték el.
A Saite-korszakból származó Holtak könyvét négy részre osztják:
1-16. fejezet - Az elhunyt belép a sírba, leszáll az alvilágba, a test pedig visszanyeri a fizikai halállal elveszített mozgás- és beszédképességét.
17-63. fejezet - Ezekben az egyes istenek és helyek mitikus eredetét magyarázzák. Az elhunytat újra életre keltik, aki a reggeli napsütésben újjászületik.
64-129. fejezet - A holt az áldott halottak egyikeként utazik át a napbárkában az égen. Estére ér az alvilágba, hogy megjelenjen Ozirisz előtt.
130-189. fejezet - Miután beigazolódott, az elhunyt az istenek egyikeként veszi át a hatalmat a világegyetemben. Ebben a részben válogatott a védő amulettekről, az élelmiszer-ellátásról és egyéb fontos helyekről is szólnak.
A késői és a ptolemaioszi korszakban a könyv továbbra is ezen, az úgynevezett Saite-verzión alapult, bár a ptolemaioszi időszak vége felé egyre inkább lerövidítették azt. Új temetési szövegek jelentek meg, köztük a Lélegzés könyve és az Örökkévalóság átjárásának könyve. A Holtak könyvét az ismeretek szerint utoljára az i. e. 1. században használták.
Tutanhamon rokonsága
A világ legismertebb fáraója, Tutanhamon családjának rendhagyó fotóalbumát a következő cikkben tekintheted meg: az egyes múmiákról mutatunk fényképeket.
