Az élőket a halálra, a holtakat a túlvilágra készítette fel: a Holtak könyve az élők számára is fontos volt
A Holtak könyve az egyiptomi kultúra egyik legkülönlegesebb írása.

PinedjemIIBookOfTheDead-BritishMuseum-August21-08
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Holtak könyve, az egyiptomi kultúra egyik legkülönlegesebb írása, voltaképpen egy temetési szöveg, mellyel a holtat felkészítették a túlvilági útjára. Mindeközben a könyv az élőknek is szólt, akiket pedig a halálra készítette fel, ugyanis szó esik benne a halál és a túlvilág természetéről.

Az Újbirodalom idején, i. e. 1550 körül kezdték használni, és körülbelül i. sz. 50-ig használták a búcsúztatót. Címe nem az eredeti, ezt csupán a modern idők tudósai adták neki, ugyanis szövegek gyűjteményéről van szó, mely a mi időnkben leginkább a könyv fogalmát meríti ki. Az egyiptomiról szabadon fordított címe annyit tesz, A fényben való feltűnés könyve vagy a Nappali előjövetel könyve. 

A Holtak könyve

Az, hogy hogyan viszonyulnak a halálhoz, és hogyan búcsúztatják el halottaikat, rengeteget mesél egy kultúráról. A Holtak könyve éppen ezért elképesztően értékes lenyomata az ókori egyiptomi kultúrának. Annál is inkább, mivel mintegy ezer éven keresztül írták egyiptomi papok halálukra készülő fáraók, tehetősek - mert drága dolog volt -, illetve azok rokonai megrendelésére. Korai fejezetei, a Piramisszövegek, illetve Koporsószövegek nem papiruszra, hanem sziklafalakra, tárgyakra íródtak. A későbbi papiruszszövegek egy részét ezekről másolták le, de újak is születtek az idők során.

Sesostris' boook of the dead, Papyrusmuseum Wien
Fotó: wikipedia.org

A könyvnek nem volt egy fő példánya, abból rengeteg készült, már csak funkciója végett is, mivel a másolatokat behelyezték a holtak mellé a szarkofágjukba vagy sírjukba. Az, amit ma Holtak könyvének hívnak, azoknak a papiruszoknak az összessége, amelyek különböző szarkofágokban maradtak fenn. A legteljesebb példány Ani könyve, melyet ma a British Museumban őriznek. Az íveken ráolvasások, vallásos szövegek szerepelnek, leginkább hieroglifikus és hieratikus írással, valamint illusztrációk, mely utóbbiak a holtról és túlvilágra vezető újáról készültek.

A Halottak könyve szövege az Egyiptomi Óbirodalom idejére visszanyúló temetési kéziratok hagyományából fejlődött ki. Az első temetési szövegek a Piramisszövegek voltak, amelyeket először az 5. dinasztia-beli Unas király piramisában használtak i. e. 2400 körül. Ezeket a szövegeket a piramisokban kialakított sírkamrák falára írták. Érdekességük, hogy kizárólag a fáraó - valamint a 6. dinasztia óta a királynő - búcsúztatására használták őket, hogy segítsék elfoglalni a helyüket az istenek között, és újra egyesülni az isteni atyjával, Rával.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ezeket a szövegeket szokatlan hieroglif stílusban írták. Az embereket vagy állatokat ábrázoló hieroglifák közül sok hiányos vagy csonka, ami az egyiptológusok szerint nem véletlen: meglehet, hogy így akarták megakadályozni, hogy kárt tegyenek az elhunyt fáraóban. A Piramisszövegek célja az volt, hogy segítsenek a halott királynak. Az Óbirodalom vége felé a Piramisszövegek már nem csak az uralkodók sírjára kerülhettek, hanem regionális kormányzók és magas rangú tisztviselők is megkapták sírjaikban.

A Középbirodalomban készültek el a Koporsószövegek. Ezekben nemcsak a nyelv újabb változatát lehet tetten érni, de új varázslatokat is, és először tartalmaztak illusztrációkat. E szövegeket leggyakrabban a koporsók belső felületére írták rá, bár esetenként sírfalakra vagy papiruszokra is felkerültek. A Holtak könyvében szereplő varázslatok legkorábbi ismert előfordulása Mentuhotep királynő 13. dinasztiából származó koporsójában került elő, melybe Piramisszövegek, Koporsószövegek és új varázslatok is kerültek. 

El pesado del corazón en el Papiro de Hunefer
Fotó: wikipedia.org

A Koporsószövegek nem fáraói privilégiumok voltak, hanem tehetős magánszemélyek nyughelyére is kerülhettek. Ez a változás megnövelve azoknak a számát, akik számíthattak rá, hogy bekerülnek a túlvilágra. Azt lehet mondani, hogy ezen a ponton a túlvilág demokratizálódása kezdődött el. A 17. dinasztia korára már az udvaroncok, hivatalnokok körében is elterjedtté vált a könyv szövegeinek használata. Ebben az időben a varázslatokat a halottak köré tekert vászonleplekre írták fel, de még mindig voltak koporsóra vagy papiruszra írtak is.

Az Újbirodalom idején a Halottak könyve tovább fejlődött és terjedt. A híres 125. varázslat, a Szív mérlegelése, először Hatsepszut és III. Thutmosz uralkodása idejéről ismeretes, i. e. 1475 körülről. Ekkortól a szöveget már jellemzően papirusztekercsre írták, és illusztrálták is. A 19. dinasztia idejéről pazar rajzok maradtak fenn, az egyiptológusok szerint helyenként a környező szöveg rovására.

A harmadik köztes időszakban a Holtak könyvét már nemcsak hieroglifikus, hanem hieratikus írással is írták. Érdekes, hogy a Holtak könyve nem egyedül töltötte be funkcióját, hanem sok temetkezés esetében más temetési szövegeket használtak.

Sheet from a Book of the Dead, ca. 1075-945 B.C.E., 37.1699E
Fotó: wikipedia.org

A 25. és 26. dinasztia idején a könyvet frissítették, felülvizsgálták és szabványosították. A varázslatokat rendezték és számozták. A Holtak könyvének ezt a változatát a 26. dinasztia után nevezték el.

A Saite-korszakból származó Holtak könyvét négy részre osztják:

1-16. fejezet - Az elhunyt belép a sírba, leszáll az alvilágba, a test pedig visszanyeri a fizikai halállal elveszített mozgás- és beszédképességét.

17-63. fejezet - Ezekben az egyes istenek és helyek mitikus eredetét magyarázzák. Az elhunytat újra életre keltik, aki a reggeli napsütésben újjászületik.

64-129. fejezet - A holt az áldott halottak egyikeként utazik át a napbárkában az égen. Estére ér az alvilágba, hogy megjelenjen Ozirisz előtt.

130-189. fejezet - Miután beigazolódott, az elhunyt az istenek egyikeként veszi át a hatalmat a világegyetemben. Ebben a részben válogatott a védő amulettekről, az élelmiszer-ellátásról és egyéb fontos helyekről is szólnak.

A késői és a ptolemaioszi korszakban a könyv továbbra is ezen, az úgynevezett Saite-verzión alapult, bár a ptolemaioszi időszak vége felé egyre inkább lerövidítették azt. Új temetési szövegek jelentek meg, köztük a Lélegzés könyve és az Örökkévalóság átjárásának könyve. A Holtak könyvét az ismeretek szerint utoljára az i. e. 1. században használták.

Tutanhamon rokonsága

A világ legismertebb fáraója, Tutanhamon családjának rendhagyó fotóalbumát a következő cikkben tekintheted meg: az egyes múmiákról mutatunk fényképeket.

Ezt is szeretjük