Hitler valójában maga sem volt német: így kapta meg az állampolgárságot a Führer
A német vérre esküdött, ám valójában maga sem volt német.

GettyImages-545711517
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Adolf Hitler (1889-1945) nevét mindenki ismeri: a kegyetlenségéről, elmeháborodott döntéseiről, tömeggyilkos késztetéseiről hírhedt politikus a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, kancellár, majd diktátor volt. 

Miután 1923-ban, az úgynevezett sörpuccs alkalmával Erich Ludendorff vezetésével sikertelen erőszakos hatalomátvételi kísérlet történt Münchenben, Hitler börtönbe került, és bezártságban töltött évei alatt megírta a Mein Kampfot. Ebben az írásban megfogalmazta a nácizmus ideológiáját, világnézetét, antiszemita gondolatait, fajelméletét, kommunistaellenes elképzeléseit és világuralmi ambícióit, így az utókor teljesen tiszta képet kapott arról, hogy milyen elvek vezérelték tetteiben, és milyen gondolkodók - Karl Lueger bécsi polgármester zsidóellenes retorikája és Lanz von Liebenfels fajelmélete - voltak rá hatással. Politikai pályáját 1919-ben kezdte meg, és 1921-ben lett a náci párt vezetője. Sokan nem tudják róla, de a németséget oly nagyra tartó Hitler ekkor még nem is volt német állampolgár, sőt éveken át semmilyen állampolgár sem volt.

Elhagyta szülőhazáját, Ausztriát

Hitler eredetileg osztrák születésű volt. A németországi Linztől 90 kilométerre, Braunau am Innben született. Apját 1903-ban, anyját 1907-ben vesztette el, ezután, 18 évesen úgy határozott, barátjával, August Kubizekkel Németországban próbál szerencsét, és művészeti pályára lép. A Képzőművészeti Akadémia ugyanakkor többször is elutasította a jelentkezését, ami rendkívül rosszul érintette, amint azt a későbbi Mein Kampfban megírta. Valamicske tehetségét úgy kamatoztatta, hogy képeslapmásolásból tartotta fenn magát.

Kubizekkel egy idő után elváltak útjaik, Hitler pedig 1914-ben - alighanem adminisztrációs hiba folytán, hiszen osztrák állampolgár volt - katonának állt. 1921-ben a náci párt vezetőjének nevezték ki. 1923-ban sor került a sikertelen sörpuccsra, majd a börtönévek után, zsebében a Mein Kampffal, visszatért a politikai pályára. 1933-ban Franz von Papen, korábbi kancellár és Paul Von Hindenburg elnök kancellárnak tette meg, később pedig államfő is lett.

Így lett német állampolgár

Katonaévei alatt figyeltek fel rá, hogy Hitler osztrákként került a seregbe, ám úgy határoztak, hogy bevonulásával automatikusan megszüntetik osztrák állampolgárságát. 1925-ben Hitler maga is formális keretek közt mondott le róla, ám nem gondoskodott a továbbiakról, nem szerzett helyette német állampolgárságot. Hét év telt el, mire felmerült, hogy ennek híján Hitler voltaképpen nem is lehetne a német politikai pályán, ezért Dietrich Klagges Hitlert nevezte ki az állam berlini birodalmi küldöttségének adminisztrátorává, így Hitler Brunswick és egyúttal Németország állampolgára lett. Folytathatta politikai működését.

A cikk az ajánló után folytatódik

Senkinek sem kell

Mintegy 75 év múlva, a kétezres évek elején a Német Szociáldemokrata Pár köreiben felmerült, hogy tekintettel a Führer eltörölhetetlen tetteire, halála után, de elveszik tőle német állampolgárságát. Ez az elhatározás ugyanakkor alkotmányellenes lett volna, hiszen az akkor hatályos törvények szerint nem vehették volna el valakinek az állampolgárságát úgy, hogy nem lesz másik ország polgára. Hitler viszont maga mondott le az osztrák állampolgárságáról, így a német nélkül ismét állampolgárság nélkül maradt volna. Igaz, ami igaz, sejthetjük, hogy az osztrákok sem tartanának igényt a hírhedt Hitlerre mint saját állampolgárukra.

Lezárják Hitler vérvonalát

Élő rokonai úgy döntöttek, gyermektelenek maradnak, hogy ne vigyék tovább Hitler vérvonalát. Korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz erről.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük