2 ezer éve élt druida nő: a 60 éves Hilda arcvonásait rekonstruálták

Az arcrekonstrukció rendkívül élethű lett.

hildarek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Évezredekkel ezelőtt élt emberek arcára, szemébe nézni kivételes ajándéka a tudománynak. Borzongató, egyúttal rendkívüli, mint egy hihetetlen időutazás.

Egy ilyen, körülbelül kétezer éves arcra pillanthatunk akkor is, amikor a Hilda névre keresztelt rekonstrukciót látjuk. A maradványok, melyek alapján a rekonstrukció készült, egy hatvanéves druidanőé voltak, Skócia egyik legidősebb vaskori druidájáé, aki Stornowayben élhetett.

Hilda szép kort élt meg

Bár abban az időben a nők várható halálozási ideje 31 év volt, Hilda hatvan lehetett, amikor elhunyt. Rendkívüli életkora előkelőségének, jó életkörülményeinek betudható.

A koponya.
A koponya.

Az 1833-ban lelt koponyát megvizsgálva megállapították, hogy a nőnek már halála előtt sem voltak fogai. Noha radiokarbonos vizsgálatot nem volt lehetséges rajta elvégezni, feltehetően i. e. 55 és i. sz. 400 közt halhatott meg.

Hilda csontjai nem újonnan talált régészeti leletek. A koponyát öt másik druidamaradvánnyal együtt 1833-ban mutatta be először az Edinburghi Koponyatani Társaság. Napjainkban az Edinburghi Egyetem Anatómiai Múzeuma tárlatának a része, ahogyan a többi említett druidamaradvány is. Hosszú idő után vették tehát ismét elő, vizsgálták meg, és keltették életre a kétezer éve élt nő arcát.

Hilda viaszrekonstrukciója.
Hilda viaszrekonstrukciója.

Viasz- és digitális rekonstrukcióját egy edinburghi végzős hallgató készítette, Karen Fleming, a Dundee Egyetemről.

Kik voltak a druidák?

A druidák az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élt kelta társadalom egy csoportja voltak, a kelták közt a legelőkelőbbek. A legkorábbi, róluk szóló írásos feljegyzések a 3. századból valók, ettől függetlenül azonban régebb óta létezhetett csoportjuk. Erre azonban nincs bizonyíték.

Értelmiségi emberek voltak, tudósok, bírók, gyógyítók és papok, akik sem adót nem fizettek, sem katonai szolgálatra nem voltak kötelesek menni. A bíráik által kiszabható legszigorúbb büntetés a kiközösítés volt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Hittek a lélekvándorlásban. Hitük szerint a halál után a lélek egy másik emberbe száll, és benne él tovább. Panteizmus, azaz többistenhit és természetimádás jellemezte vallásukat. Ahogy isteneknek hódoltak, úgy a holdat, a csillagokat, a napot, a tölgyeket, a hegyeket és a tavakat is tisztelték sok egyéb mellett. A növény- és állatvilág az istenek megnyilvánulásai voltak számukra. Ünnepeiket ezért általában szent ligetekben, szent kutak mellett és a természetben tartották, gyakran mutathattak be állatáldozatot.

Hilda, a szép kort megélt druidanő tehát közéjük tartozott. Ha ránézünk az arcra, a metróaluljárókban virágot áruló nénik arcát idézi. A különös csavar azonban, hogy ezúttal nem a reggeli rohanás közben tekintettünk rá, hanem egy kétezer éve élt ember szemébe nézhettünk.

A Málnalány

Nem véletlen nevezték így el a régészek: nézd meg a Málnalány rekonstrukcióját is!

Rekonstruálták az 5 ezer éve élt Málnalány arcát: különös érzés a szemébe nézni

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük