Megpróbálták kitörölni a fáraónő emlékét, pedig virágzott a birodalma: Hatsepszut különös módon lett uralkodó
A fáraónő emléke majdnem a feledés homályába merült annak ellenére, hogy Hatsepszut virágzó birodalmat vezetett.

GettyImages-624699488
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egyiptom a régmúlt idők megannyi emlékét őrzi, az ókorban fáraók uralkodtak a két birodalom felett - noha a legtöbbjük férfi volt, akadt köztük néhány nő is, aki megkaphatta ezt a szerepet.

Hatsepszut fáraónőt tartják az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodójának, aki időszámításunk előtt 1479-1458 között tartotta a kezében a térség irányítását. 

Hatsepszut fáraónő uralkodása

A fennmaradt források szerint Henemetamon Hatsepszut lett a második női fáraó Szobeknoferuré után. Eredetileg II. Thotmesz fáraó főfeleségeként élt, majd férje halála után átvette a hatalmat. 21 éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom virágzott, számos templomot építtetett, mégis megpróbálták kitörölni a történelemből a nevét.

Henemetamon Hatsepszut szobra.
Henemetamon Hatsepszut szobra.

A fáraónő a források szerint időszámításunk előtt 1507 körül született I. Thotmesz fáraó és főfelesége, Ahmeszt gyermekeként. Ugyan ő volt az elsőszülött lánygyermek, de féltestvérét, II. Thotmeszt illette az uralkodáshoz való jog. Egyitomban teljesen természetes volt, hogy a hatalom megtartása érdekében a közeli családtagok is egybekelhettek egymással, így vált féltestvére, a Nagy Király feleségévé Hatsepszut.

Még férje halála után sem őt nevezték meg örökösének, hanem a második feleségétől való fiát, III. Thotmeszt - ám ő még ekkor túl fiatal volt az uralkodáshoz, így régensé tették Hatsepszutot, aki ebben a szerepben hét éven keresztül uralkodott a gyermek mellett.

Ezután végül a fáraónőt királlyá, és nem királynővé koronázták. Férfidíszeket aggattak rá, még a róla fennmaradt kőszobrokon is jól látszik, hogy férfitesttel és hegyes álszakállal ábrázolták. Szerencsés helyzetben került hatalomra az újdonsült uralkodó, tekintve, hogy Egyiptom ekkoriban már virágzott. Katonai hadjáratok helyett így a fáraónő a kereskedelmi útvonalak kialakítására tudott fókuszálni, és különböző építési projektbe vágott. Több száz építkezés köthető a nevéhez mind Felső- mind pedig Alsó-Egyiptomban. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A nevéhez fűződik többek több obeliszk emelése, melyek közül néhány a mai napig megtekinthető. A karnaki templom elé két magas obeliszket helyeztetett, az egyikük vált az ókori Egyiptom legmagasabbikává. Sőt, a világhírű befejezetlen obeliszk készítésébe is miatta kezdtek bele, melyre az asszuáni kőbányákban találtak rá. Közel 42 méter hosszú és majdnem 1100 tonnás, amivel a világ valaha ismert legnagyobbjaként tartják számon.

Ezenkívül saját magának is építtettet templomot, ez a Hatsepszut temploma, melyben néhai férje, II. Thotmesz is helyet kapott. A Dejr el-Bahari szikláiba vésték a lenyűgöző kegyhelyet, ami a mai napig igazi építészeti remekmű.

A Királyok Völgyében temették el időszámításunk előtt 1458 körül. Csak csellel tudta elérni, hogy őt is odatemessék, mert fáraói státusza miatt nem tudták Nagy Királyi Feleségként végső nyughelyére tenni. Éppen ezért kicsit átalakíttatta apja sírját, hogy ő is helyet kaphasson mellette.

Hatsepszut temploma.
Hatsepszut temploma.

Majdnem kitörölték a történelemből

Halála után azonban az mostohafia, az új uralkodó, III. Thotmesz megpróbálta teljesen eltüntetni a nyomát. A nevét kikapartatta a papiruszokból és a különböző kőfeliratokról, és eltorzította a portréit is. Ennek ellenére nem sikerült a terve, mert még így is fennmaradtak bizonyítékok róla. A régészek körében felmerült az a gyanú is, hogy még több fáraónő lehetett, akiket viszont sikeresen eltüntettek a történelemből.

Kvíz: mennyit tudsz Egyiptom híres fáraójáról, Kleopátráról?

Kvízünkben próbára teheted a tudásodat: teszteld, mennyire ismered VII. Kleopátrát!

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük