Genetikai kapcsolat is van a hasonmások között: tudod, mi az a doppelganger-jelenség?
Egy vizsgálat szerint nem csak ránézésre, genetikailag is hasonlít egymásra két hasonmás.

GettyImages-81712382
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Azt mondják, mindenkinek lehet valahol egy hasonmása. Sokak szerint akár több olyan ember is élhet a bolygón, aki akár az ikertestvére is lehetne. Ez a doppelganger-jelenség.

Különös dolog, amikor valaki vagy épp az ő ismerősei felfedezik, hogy mennyire hasonlítanak a vonásai egy másik emberéhez, miközben semmilyen rokoni szál nem fűzi őket egymáshoz. Ugyanaz a szempár, arcforma és orr, sokszor még az alkat is stimmel. De hogyan történhet ilyen?

Hasonmások genetikai hasonlósága

Azt mindenki tudja, hogy azok az emberek, akik egymás családtagjai, sok esetben hasonlítanak egymásra, ahogyan azt is, hogy ennek a hátterében a genetika áll.

Mivel a két illető felmenői azonosak, ők, leszármazottakként mindketten hordozhatnak olyan géneket, amelyeket tőlük örököltek, és azonos módon alakították a megjelenésüket. A hasonlóság miértje adott.

De mi van olyankor, ha két olyan ember hasonlít egymásra szinte megszólalásig, akiknek egyébként semmi közük egymáshoz? Meglepő módon a válasz megint csak a genetikában keresendő.

Spanyol kutatók érdekes vizsgálatot végeztek dr. Manel Esteller vezetésével, aki a barcelonai Josep Carreras Leukémia Kutatóintézet kutatójaként korábban az egypetéjű ikrek közötti fizikai különbségeket vizsgálta, és ennek a fordítottját is meg szerette volna ismerni: olyan embereket akart összevetni genetikailag, akik hasonlítanak, de nem állnak egymással rokonságban.

Szemügyre vették egy kanadai fotós több évtizedes fotóállományát, és ebből 32 párt válogattak össze, akik nagyon hasonlítottak egymásra. A kutatók nem kizárólag saját észlelésükre hagyatkoztak, hanem igénybe vettek három különböző arcfelismerő szoftvert is, melyeket a gyártóik arcok elemzésére specializáltak. Ennek köszönhetően a 32-ből 16, gépi mérce szerint is nagyon hasonló párt tudtak kiválasztani.

A kutatócsapat ezután felkereste a képeken szereplő embereket, hogy DNS-teszteket végezzenek velük, és kérdőíveket töltsenek ki életmódjukkal kapcsolatban. Azt szerették volna felmérni, genetikailag mennyiben hasonlítanak egymásra a hasonmások.

Meglepő módon azt találták, hogy azok a párok, akiket a szoftver is hasonlónak ítélt, vagyis arcadottságaik mérhetően hasonlóak voltak, lényegesen több genetikai hasonlóságot mutattak, mint a 16 csak emberi szemmel választott pár, melyeket a szoftver kevésbé hasonlónak ítélt. A válasz tehát megszületett: a hasonmások nemcsak kívülről, de genetikailag is hasonlóak.

A cikk az ajánló után folytatódik

- Ezek az emberek azért hasonlítanak egymásra, ugyanis közös a genomjuk vagy a DNS-szekvenciájuk fontos részei - mondta dr. Esteller.

A hasonmások természetesen sokban el is térnek egymástól. Dr. Esteller megállapította, hogy bár a párok genomja valóban hasonló volt, epigenetikájuk és mikrobiomjaik eltérőek. Az előbbit az ember és ősei tapasztalatai befolyásolják. Ez alapján dől el, melyik génünk legyen be- vagy kikapcsolva. A mikrobiom pedig baktériumokból, gombákból és vírusokból áll. A genetika tehát a szakértő szerint párba rakja a hasonmásokat, de az epigenetika és a mikrobiom pedig egyértelműen szétszedi a párokat.

Kutyaklónok

A genetika tudományában olykor túl messzire mennek az emberek. A kutyaklónozás segítségével nem veszítik el végérvényesen szeretett kutyáikat a koreaiak.

Ezt is szeretjük