Mi az örökéletű sejtek titka?

A halhatatlanság titka szinte minden korban foglalkoztatta a tudósokat és a laikusokat egyaránt. Bár az ezotéria szerint a lélek halhatatlan, a test pedig előbb-utóbb meghal, egy szomorú eset kapcsán kiderült, a fizikai világban is létezik a halhatatlanság bizonyos formája.

1951-ben a 31-es éves Henrietta Lacksnél méhnyakrákot diagnosztizáltak, és egy éven belül bele is halt a betegségbe. Az orvosok azonban szövetmintát vettek a daganatból, melynek sejtjeiről kiderült, hogy nem tudnak elpusztulni.

Örökifjú sejtek

A baltimore-i John Hopkins Kórházban még kezelése alatt, de tudta nélkül vettek szövetmintát a nőtől. A sejtek egy George Gey nevű kutatóhoz kerültek, aki kutatási céllal kezdte tenyészteni a sejteket, és létrehozta a halhatatlan sejtvonalat.

A sejtek örök életének az az oka, hogy a bennük található telomeráz nevű enzim az átlagosnál jóval aktívabb. Az enzim a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól, újra és újra kiegészíti a csonkolódott szakaszt, ezáltal megakadályozza a sejtek öregedését, viszont gyorsítja a szaporodásukat.

A halhatatlanság titka?

A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz. Minél hosszabb ez a szakasz, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy a génkészlete sérülne.

Az emberi sejtek körülbelül 50 osztódásra képesek, ezután a DNS már jelentősen sérül. Úgy is mondhatjuk, hogy ez nem más, mint a biológiai óra, ami az élőlény élettartamát szabályozza. Ha a telomerek rövidülése megakadályozódik, vagy visszapótlódik a hiányzó rész, a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nő, a szervezet pedig halhatatlanná válik.

A HeLa sejtvonal

Az asszony testéből vett sejtekből keletkezett sejtvonalat HeLa sejtvonalnak nevezték el, és azóta rengeteg kutatáshoz használják. Halálos betegségek ellenszerét keresik általa, a mérgezés, sugárzás hatását vizsgálják segítségével, de alkalmazzák a géntérképezésnél is. Az első szövetminta óta rengeteg HeLa sejtet hoztak már létre, és továbbra is folyamatosan tenyésztik őket. Azonban a kutatás egyik szépséghibája, hogy az indulása nem volt éppen etikus. Sem Henrietta Lacks, sem a családja - öt gyermeke született - nem tudott arról, hogy tudományos célra vettek szövetmintát a nőtől.

Igaz, akkoriban nem is volt szokás a családtagok beleegyezését kérni, mostanra azonban változtak az alapelvek, a sejtek pedig a mai napig több kutatás bázisát is alkotják. A történetből Rebecca Skloot írt könyvet Henrietta Lacks örök élete címmel.

A kép forrása: http://tmaction.tumblr.com/

• tudomány
• halál
• ezoterikus érdekességek
• Terasz