Halhatatlanná válhatunk 2045-re, a tudatunk örökké élhet: ezt ígéri az orosz milliárdos

Egy lépéssel közelebb kerülhetünk a halhatatlansághoz?

Halhatatlanná válhatunk 2045-re
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mint élő szervezet, a test egy természetes öregedési folyamaton megy keresztül. Ezt a folyamatot megállítani nem tudjuk, csupán késleltetni, és a gyógyítható betegségek kezelésével, gyógyszerekkel, egészséges életmóddal minél inkább kitolni élettartamunkat.

A végtelen élet testünk mulandósága miatt - egyelőre - csak egy gondolat, amivel eljátszhatunk éppúgy, ahogyan már évezredekkel ezelőtt is tették az emberek. Mindeközben a tudat halhatatlanságával már kísérleteznek: azzal a lehetőséggel rukkoltak elő orosz kutatók, hogy 2045-re tudatunk halhatatlanná tételére már meglehet a technológia.

Egy milliárdos nagyszabású terve

Dimitrij Itszkov orosz milliárdos meg van győződve arról, hogy a halhatatlanság nem elérhetetlen. Alapított is egy szervezetet, a 2045 Initiative-et, ahol ezt az elképzelését, mint reméli, valóra válthatja.

Dmitry Istkov.
Dmitry Istkov.

Szerződtette a legképzettebb kutatókat, akik a robotikában, mesterséges intelligenciában, nanotechnológiában jártasak, agy-számítógép interfészek szakértői és műszervtervező mérnökök, hogy ebben a sci-fi-filmbe illő célkitűzésében csapatként végezzenek tudományos fejlesztéseket.

Nemzetközi kutatóközpont létrehozása is tervben van, ahol antropomorf robotika, a transzhumanizmus, a kibernetika és az élő rendszerek modellezése lenne a fő kutatási terület. A 2045 Initiative hitvallása, hogy az emberi tudat és a gépek egyszer majd összeolvadnak, és az agy szerkezetét sikerül digitális formában újraalkotni.

- A következő harminc éven belül meg fogom lelni annak a bizonyítékát, hogy élhetünk örökké - mondta el a milliárdos egy interjúban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Mi tagadás, mernek nagyot álmodni

A milliárdos és csapata nem fogja vissza a fantáziáját. Első számú tervük, hogy megalkossák a technológiát, mely lehetővé teszi, hogy az emberi elme képes legyen egy robotavatar irányítására. A robotba szerelt vezérlőszerkezet, akárcsak az emberi agy, a robot fejébe lenne ültetve.

A második mérföldkő, melyet szeretnének meglépni, hogy létrehozzanak egy olyan robotavatart, amely egy valódi emberi agy beültetésével működhet. Ezt - igen optimista hozzáállással - 2025-re szeretnék elérni.

2035-re egy műagy megalkotását tervezik, mely csakúgy, mint az emberi, képes lenne a robotavatart vezérelni. Ezt a műagyat a valódi emberi agy mintájára készítenék el. Egy létező ember agyából matematikailag dekódolnák személyiségének, gondolatainak, viselkedésének, érzéseinek mintáit, majd mindezt a matematikailag dekódolt agyi információhalmazt beültetnék a műagyba.

2045-re, ha minden terv szerint haladt, egészében dekódolt és átírt emberi személyiségek kerülnének számítógépre tökéletes replikákként, illetve digitális klónokként. Az erre az esztendőre kitűzött céljuk az lenne, hogy megalkossanak egy hologramot vagy egy fizikailag megfoghatóbb nanobotot, ami az embert helyettesíthetné a kívánt formában, megjelenéssel.

Nemhiába mondják, hogy amit az emberi elme el tud képzelni, az meg is valósulhat. Ezen a ponton ugyanis az embernek óhatatlanul a Hasonmás című film jut eszébe, amelyben Bruce Willis egy olyan világban él, ahol élethű, tökéletes megjelenésűre fabrikált, gondolattal működtethető robotok, hasonmások helyettesítik az embereket, megszabadítva őket az öregedés jeleitől vagy a betegség kínjaitól.

Itskov saját részére is halhatatlanságot tervez.
Itskov saját részére is halhatatlanságot tervez.

A kutatásokban olyan emberek agyát vennék modellként, akik haldoklók, vagy akiknek nincs sok hátra. Ezzel halhatatlanságot kaphatnának, mint Dimitrij Itszkov és csapata mondja. A lélekvándorlás hívei bizonyára felszisszennek: jobb az, ha mindörökre egy gép ejti foglyul a lelket, mint az, ha újjászületnénk egy következő, normális életre? Azok is hasonlóképpen bizonytalanok lehetnek, akik a mennyország létezésében hisznek. Részükről az, hogy egy ember ilyen terveket szövöget, úgymond, teremteni akar, önmagában elítélendő lehet.

Megosztó, amit Itszkov tervez

Sokan elítélik Itskovot és embereit, és sokakban felmerül, hogy azért csinálja mindezt, mert már nem tud mit kezdeni a rengeteg pénzével. A milliárdos és csapata azonban azt mondja, a 2045 Initiative fontos missziót visz véghez: szeretnék megmenteni az emberi fajt a kihalástól, hiszen a bolygón végbemenő környezeti változások következtében veszélybe kerülhet az emberi lét. Ez a megközelítés egész máshogy festi le a tudományos tevékenységüket, mint a halhatatlan tudat technológiai hátterének kifejlesztése. Az azonban újabb ellenérzést kelt, hogy szándékuk szerint fejlesztéseikkel át is alakítanák az emberiséget, kvázi újrateremtenék lényünket és létezésünket.

Mint mondják, olyan világot akarnak létrehozni, ahol a spiritualitás, a kultúra, az etika, a tudomány és a technológia magas szintű, és az emberi természet is megújul, halhatatlan, szabad, játékos, idő és tér által nem kötött lesz. Itskov szerint az átalakulás nem teszi szegényebbé az egyéniségünket, sokkal inkább kreativitást, fejlődést, és a lehetőségek határtalan kiaknázását teszi elérhetővé. Mit is mondhatnánk - ijesztő.

Máris vannak eredmények

Egy unatkozó gazdag ember? Egy csapat őrült tudós? Fékevesztett fantáziálás? Sokan kinevetik Itskovékat, a tudomány embereinek zöme azonban árgus szemmel figyeli, mi hozható ki a gép-ember kapcsolatból. Tény, hogy amit akarnak, az egyáltalán nem lehetetlen.

Voltaképpen már meg is valósult valamilyen formában. Igaz, nem a 2045 Initiative, hanem a Minnesotai Egyetem tudósai valósították meg: EEG-vel mért agyhullámokat alkalmaztak a robotikában, és képesek voltak irányítani egy robotkart anélkül, hogy hozzáértek volna, csupán gondolati úton. A Massachusetts Institute of Technology’s Computer Science további lépést tett: megalkották Baxter nevű robotjukat, amely szintén emberre kötött EEG segítségével képes különböző műveletek végzésére. Videón is mutatjuk.

Itszkov és csapata tehát egyáltalán nem vágja akkora fába a fejszéjét, mint elsőre tűnhet. Tevékenységük és a halhatatlanná válás önmagában etikai kérdéseket vet fel. Továbbá, hiába Itszkovék szirupos elképzelése a tökéletessé váló világról, beláthatatlan, mit eredményezne, ha tényleg eljönne a robotmások kora.

Ha sikerülne is Itszkov terve, hagyhatjuk, hogy egy ember, csak mert sok pénze van, rátegye a kezét az emberiség jövőjére, személyiségére, világára? 

Da Vinci zsenialitása meghaladta korát

Ha a 15-16. századi Leonardo da Vinci olyan szerkezeteket tervezhetett, mint a következők, Itskov durván futurisztikus elképzelése máris reálisabbnak tűnhet.

Leonardo Da Vinci több találmánya sem illik a képbe: elképesztő, miket tervezett

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük