Aki gyorsabban tanul másoknál, más agysejtekkel rendelkezik: ebben különböznek a neuronjai
Ez magyarázza, ha valaki sokkal gyorsabban sajátít el új ismereteket másoknál.

tanul
Ez is érdekelhet

Oda a kontroll, oda az önbizalom: mi állhat a gyakori vizelési inger mögött? (x)

Fontos ügy mellé állt a Tesco: Nézd meg, kik a támogatott szervezetek! (x)

Egy kattintás, és kész a bevásárlás: csak 1 forint a kiszállítás (x)

beauty and style

Gyönyörű esküvői hajdíszek minden frizurához: egyszerűek, mégis különlegesek »

Támogatja a bőr öngyógyító képességét és mélyen ápolja azt: a ligetszépe olaj nemcsak ámítás »

Ők voltak a ’80-as évek legjobban kereső szupermodelljei: mindenki rájuk akart hasonlítani »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Iskolásként azt láttuk, néhány osztálytársunk sokkal könnyebben, és kevesebb idő alatt vágta be a leckét, mások viszont jóval nehezebben és lassabban a többieknél. Felnőttként szintén számos esetben látni példákat jókora eltérésekre, ki milyen gyorsan tanul.

Jogos a kérdés, mi lehet a különbségek oka, a válasz pedig a neurológiában keresendő. 

Agysejtek milliárdjai kommunikálnak

Az emberi agy információbefogadásában, -közvetítésében és -elraktározásában, vagyis a tanulási folyamatban agysejtek milliárdjai vesznek részt. Egy ember agyában mintegy 86 milliárd neuron lehet. Ezeket az idegsejteket a szinapszisok kötik össze, melyek segítségével kommunikálnak a neuronok egymás közt. Egyetlen idegsejt akár 10 ezer másikhoz is kapcsolódhat.

Az agykutatás érdekes, mindig megújuló területe a tanulási folyamat feltérképezése, mellyel a kognitív neurológia foglalkozik. Az információfeldolgozásra neuronokon keresztül kerül sor. A neuronok elektromos tevékenységre képesek, és arra, hogy töltést hordozzanak magukban. Az információ az elektromos ingerületek átadásával jön létre a szinaptikus összeköttetéseken át, újabb hálózatokat kialakítva. Ezáltal az agy mentális állapota megváltozik.

Miben más a gyorsan tanulók agya?

A kínai NUS Yong Loo Lin Iskola kutatói szerint abban, hogy valaki gyorsan vagy lassabban tanul, kulcsszerepe van, hogy mekkora a távolság az agy idegsejtjei, azaz a beérkező információk szállítói közt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ha kicsi, akkor a neuronok gyorsabban át tudják adni az információt egymásnak, és annak elraktározására is kevesebb idő alatt sor kerül. Ha viszont az idegsejtek közti távolság nagyobb, az információátadás nehézkesebb, és annak raktározása is lassabban zajlik le.

A tanulási sebesség tehát egy biológiailag meghatározott tulajdonságunk. Bármilyen gyorsan zajlik is le a tanulás folyamata, ne legyünk magunkkal és másokkal türelmetlenek. Az a fontos, hogy a végén a tanulás sikeres legyen.

Amikor becsap a szem és az agy

Olykor egészen vicces a következtetés, amire a szem és az agy együtt jutnak: árnyakat mutatunk, amik egész másnak tűnnek elsőre, mint amik vetették őket.

Képek: Getty Images.

Ezt is szeretjük