Melyik állat mit gyógyít?

Szakavatott tudósoknak is az a véleménye, hogy az ember és az állat elválaszthatatlan társak. Ezt vallja igen sok neves orvos is, akik már belátták, hogy a különböző betegségek kezelésének sikere jelentősen függ a beteg lelki egyensúlyától. S mint ahogy amerikai és nyugat-európai kísérletek sora bizonyítja: ebben óriási szerepük lehet négylábú kedvenceinknek.

A kezdet

Tudományos vizsgálatok szerint elsősorban beteg gyerekeknek és idős embereknek jelent sokat az állatokkal való kapcsolattartás. Ezenfelül a betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet. Bebizonyosodott, hogy a kutyákból és macskákból áradó kisugárzás megnyugtató. Amerikai kutatók megállapították, hogy egy kutyának még a megsimogatása is vérnyomáscsökkentő hatású, mérsékli a stresszt.

A tudomány

Ezen biztató tapasztalatok alapján fejlődött ki az utóbbi évtizedekben az úgynevezett "állatterápia", amely meglepő sikereket hozott. Kutyák, macskák, lovak, madarak és delfinek mindenekelőtt mozgáskorlátozott és magatartászavarokkal küzdő gyermekek, pszichiátriai betegek és idős, beteg emberek számára tudtak gyógyító segítséggel szolgálni klinikákon, öregek otthonaiban és rehabilitációs központokban, ahol a páciensek közlékenyebbek, aktívabbak és életvidámabbak lettek.
Az egyik legmeggyőzőbb példa, hogy az autista gyerekek zárt világához való hozzáférésre sikerrel használtak delfineket "társterapeutai" minőségben Amerikában, Hollandiában és Izraelben. Az érzékeny tengeri állatok minden jel szerint el tudták nyerni ezeknek a gyerekeknek a bizalmát és rokonszenvét, és ezzel hozzájárultak az őket körülvevő láthatatlan páncélburok feltöréséhez. A gyengédség és a játékosság fontos eleme az állatok bevonásával folytatott terápiának.

Miért működik?

Ami a mélyebb okokat illeti, kutatók gyanítják, hogy az emberi lélekben mélyen gyökerező vágy él az állatok közelségére, amely a gyerekekben még erősebben nyilvánul meg. Más kutatók szerint az állatok megnyugtató hatása azzal magyarázható, hogy már puszta megpillantásukra fellép az emberben az evolúció során bevésődött minta, amely az állatokat a biztonságérzettel társítja.

A kutyák

Ki ne ismerné a látáscsökkent, illetve világtalan emberek pótolhatatlan társát: a vakvezető kutyát? A harmincas években az Amerikai Egyesült Államokban képezték ki az első ilyen négylábút, majd a szenátust meggyőzve állami támogatással olyan iskolát hoztak létre, ahol százával képezték ki az okosabbnál okosabb négylábúakat. Magyarországon a főváros peremkerületében, Csepelen tanítják ezeket a kutyákat.
Nemcsak a vakok szeme világát képesek pótolni, hanem a süket emberek életében is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Ezeket a kutyákat úgy képezik ki, hogy a különféle hangokra reagáljanak. Csöngetésre képesek kinyitni az ajtót, ha forr a víz a teáskannában, akkor pedig a gazdihoz iramodnak és addig-addig nógatják a nózijukkal, amíg az el nem indul utánuk.

Lovasterápia

A lovasterápia módszere Svájcból indult ki, a 60-as években. A legtöbb nyugat-európai országban a gyógylovaglásnak két önálló irányzata alakult ki nagyjából függetlenül egymástól, a hippoterápia és a gyógypedagógiai lovaglás. A hippoterápia során a páciens passzívan veszi fel a ló mozgását, a gyógypedagógiai lovaglás viszont aktív közreműködést kíván a lovastól.
Németországban a gyógylovaglást az orvos receptre is felírhatja, és a biztosító ki is fizeti, míg nálunk a páciens maga finanszírozza a kezeléseket. Nagy előrelépésnek számít, hogy az Oktatásügyi Minisztérium elismerte a képzést, ám az még nagyobb eredmény, hogy az Országos Rehabilitációs Intézet is foglalkozni kezdett a módszerrel.

• Terasz