Arzénos családirtásra épített praxist: Gerzsány Mária, a sorozatgyilkos hátborzongató története

Megdöbbentő történet egy kegyetlen emberről. Sokáig azért nem sikerült lebuktatni, mert a falubeli megrendelői összejátszottak vele.

Gerzsány Mária

Sok hátborzongató történetet hallani gyilkosságokról. Ez még ijesztőbb, ha a történetnek magyar vonatkozása van, és ha az események megmutatják az emberi gonoszság és könyörtelenség mélységeit. Gerzsány Mária Kiskunmajsán született, 1851-ben. Életfogytiglan börtön volt a büntetése, és ott halt meg, ismeretlen időpontban.  

Gerzsány Mária története azért is hátborzongató, mert rengeteg gyilkosságot rendelésre és másokkal összejátszva követett el. Sokáig azért nem lepleződött le, mert a falusi emberek, akik a gyilkosságokat (többször saját családtagjaik ellen) megrendelték, nem voltak érdekeltek az igazság leleplezésében: egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat tettek. 

Gerzsány Mária, a sorozatgyilkos hátborzongató története

Gerzsány Mária katolikus családba született, és felnőve látszólag egy egyszerű alföldi parasztasszony életét élte. Bábaként dolgozott, azaz csecsemők születésénél segédkezett. Népi gyógymódokat is tanult, amit a korszakban egyszerűen csak kuruzslásnak bélyegeztek.

arsenic-gcc30dd73f 1920

Mielőtt lelepleződött volna, közel két tucat ügyben zajlott nyomozás ellene, de sokáig semmit sem sikerült rábizonyítani. Lányok prostituálásával és törvénytelen terhességmegszakításokkal is megvádolták. Csendőrök derítették ki, hogy bábai szolgálatai alatt 95 szülést bonyolított le, amiből 78 esetben halott csecsemőt jelentett be a hatóságoknak. Ugyan a csecsemőhalandóság nem volt alacsony abban a korszakban, még ezzel együtt is egy óriási aránynak számított.

Gerzsány Mária egy valódi fekete özvegy volt: öt férfival élt törvényes vagy vadházasságban, és mindegyikük rejtélyes körülmények közt, tragikus hirtelenséggel halt meg. Mindegyikük életbiztosításának kedvezményezettje az asszony volt. A halálesetek közül csak egy gyilkosságot sikerült rábizonyítani, Laczkó Ferencét, akit arzénnal mérgezett meg. A későbbi per tanúvallomásai nyomán kiderült, hogy ezután valóságos vállalkozást épített az arzénos családirtásra. Nemcsak fogadta a megrendeléseket, hanem saját falujában ajánlotta is szolgáltatásait a vele szóba elegyedőknek. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Csak akkor sikerült őt lebuktatni, amikor egy nő közrejátszott a csendőrökkel, hogy lebuktassa a gyilkost.

A leleplezés

Gerzsány Mária 1911-ben ajánlotta fel szolgáltatásait Pálinkás Jánosnénak. Az asszony Gerzsánynak panaszkodott a férjére, mire a méregkeverő felajánlotta 60 koronáért, hogy megmérgezi arzénnal a férfit. Azonban Pálinkás Jánosné ahelyett, hogy elfogadta volna az üzletet, a csendőrséghez fordult, és beleegyezett, hogy összejátszik velük, hogy lebuktassák őt. Odaadták az asszonynak a 60 koronát, aki látszólag megrendelte az arzént, a pénzt pedig megjelölték. Pálinkás Jánosné a kapott mérget a csendőrségnek adta, akik a gyógyszertárba vitték, ahol megvizsgálták az összetételét.

Már volt elég bizonyítékuk: 1911. július 24-én letartóztatták az asszonyt, és házában megtalálták a megjelölt pénzérméket, illetve több olyan üvegcsét is, melyben bőven elég arzén volt egy-egy ember megöléséhez.

Az asszonyra három ember halálát sikerült rábizonyítani, de sejthető, hogy ennél sokkal több korabeli halálesetért volt ő a felelős. 

Több mint 8 ezer koponyát őriznek az egykori kivégzőhelyen

A kambodzsai kommunisták egykori kivégzőhelye a Csoeng Ek, mely ma emlékmúzeumként működik.

Több mint 8 ezer koponyát őriznek az egykori kivégzőhelyen: a Csoeng Ek a kambodzsai népirtás emlékmúzeuma

Nézegess képeket!

Elolvasom

Borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images

Kép forrása: pixabay/Gutife

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük