Tudod, miről kapta a Feneketlen-tó a nevét? 8 víz, amelyhez furcsa legenda párosul

Képes összeállításunkban különleges tavak és legendáik nyomába eredünk.

Feneketlen-tó legendák
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Kosztolányi Dezső tér büszkesége, a Feneketlen-tó az egyik legrejtélyesebb természeti képződménye Budapestnek, nem meglepő, hogy számos városi legenda kapcsolódik hozzá.

Az egyik ilyen mendemonda szerint a 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen pusztaság állt. Aztán téglagyárat hoztak létre ezen a területen, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. A gödröt addig-addig mélyítették, míg felszín alatti vízforrásra nem bukkantak. A legenda szerint a munkások fejvesztetten menekültek kifelé a gödörből, még a gépeiket, szerszámaikat is hátrahagyták. Akadnak, akik ma is azt állítják, hogy a munkagépek és azok kezelőinek maradványai még mindig a tó feneketlen mélyén hevernek. A valóság azonban az, hogy a Közmunka Tanács 1889-ben bezáratta a téglagyárat, és a talajvíz szép lassan feltöltötte az agyaggödröt.

Tavak titokzatos legendái

Nemcsak a Feneketlen-tóhoz fűződnek érdekes legendák. Tudod, milyen mendemonda kering a Gyilkos-tóról, a Medve-tóról vagy a Fertő tóról? Képes összeállításunkban különleges tavak és legendáik nyomába eredünk.

Az 1900-as évek elején telepedett meg a tó partján a ciszterci szerzetesrend, és hamar templom-, valamint iskolaépítésbe kezdtek: ezek közül a Szent Imre-templom és a Szent Imre Gimnázium ma is látható a tó szomszédságában. A munkálatok közben állítólag a kiásott földet a tóba öntötték, de mivel az nem süllyedt el, hanem sokáig csak a felszínen lebegett, feneketlen tónak nevezték, ami a közhiedelemmel ellentétben valójában nem fenekelten: 4-5 méter mély.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_f24a05af15c36430dcc80e7ba7775d41" href="https://indafoto.hu/mammaroza" target="_blank">mammaroza</a>
Az erdélyi Gyilkos-tó története szerint a környéken élt egy szép lány, akit Eszternek hívtak. A tó partján siratta szerelmét, akit katonának vittek, mígnem egy zsivány észre nem vette őt. Elrabolta a leányzót, aki a hegyekhez kiáltott segítségért. A földindulás maga alá temetett mindent, ami az útjába került: köztük a lányt, a zsiványt és az ott legeltető pásztorokat is juhaikkal együtt. A tó vöröslő vizének színe az elpusztult jószágok és terelőik vérét jelzi.
Fotó: fsamora / Getty Images Hungary
A Sopron környékén található Fertő tó egyik legendája szerint II. Endre idejében a tó áradása több falut is elnyelt. Vannak mondák, melyek szerint isteni igazságszolgáltatásként öntött el falvakat a víz: Az egyik szerint egy féltékenységből elkövetett gyilkosság miatt, míg egy másik úgy tartja, egy hittérítő szerzetes megölése volt az ok. A Fertő tó nevének eredetét a legtöbben ismerik, a fertő szó mocsaras, sáros helyet jelent, mely utal arra is, hogy az állóvíz jelentős részét nád fedi.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_33e450a3e2833ee5ff58a53d403efbb3" href="https://indafoto.hu/evamail007" target="_blank">evamail007</a>
A Medve-tó alakja egy kiterített medvebőrre emlékeztet, innen ered a neve. Különleges, sós vizéhez pedig egy legenda társul: egy tündérasszony beleszeretett egy halandó legénybe, aki nem viszonozta szerelmét. Kővé változtatta őt, a gonosz tündérasszony könnyéből pedig sós patak eredt.
Fotó: benedek / Getty Images Hungary
A hét dombra épült Szalafő és a parányi Orfalu között található a Fekete-tó. A monda szerint a lápos tó helyén egykor egy templom állt. Az egyik karácsonyon egy szolgálólány hiába igyekezett, elkésett a szentmiséről, emiatt pedig annyira dühbe gurult, hogy átkozódva azt kívánta, bárcsak azonnal elsüllyedne a templom, amit a következő pillanatban el is nyelt, a helyén pedig egy tó fakadt.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_18d64522c6e2c866642b10c755ccde0b" href="https://www.orszagalbum.hu/u/juhaszj/kepek" target="_blank">JUHASZJ</a>
A szlovén Bledi-tóhoz és a közepén álló templomhoz különös legenda fűződik: élt a bledi várban egy fiatal özvegyasszony, akinek férjét megölték a rablók, és a tóba dobták. A nő egy kis harangot akart öntetni az emlékére, de miután a vihar elsüllyesztette a harangot a csónakkal együtt, eladta egész vagyonát, és a pénzt egy új templom építésére ajánlotta fel.
Fotó: Getty Images Hungary
Horvátországban, Rozgonicánál található a tengervízzel teli Sárkány szeme-tó. A századok alatt többször is előfordult, hogy a víz felforrt, a szokatlan természeti jelenség miatt számos legenda született az emberekről és mitikus lényekről. A legérdekesebb a könyörtelen rogoznicai sárkányról szól, mely a tóban élt, és vérdíjat fizettetett a környékbeli falvakban lakó legszebb lányok és legkövérebb juhok elhurcolása után.
Fotó: Getty Images Hungary
Annak idején az ott élők a Fekete Királynőhöz fohászkodtak vízért, imáik pedig meghallgatásra találtak, így jöttek létre a Plitvicei-tavak, mind a 16 állóvíz. A Galovac névre keresztelt tavat egy Gal nevű bandita után nevezték el, akit itt lőttek le üldözői. A Kozjak, vagyis a Kecske-tó története szerint egy pásztor harminc kecskéje a farkasok elől menekülve itt merült el, miután a jég nem bizonyult elég vastagnak alattuk.
Fotó: Getty Images Hungary

Borító-és ajánlókép: indafoto/mammaróza,irenne56

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük