Az agyagtábla, ami Indiana Jonest adta a világnak: felfedezője ihlette
Az agyagtábla 3700 éves, Indiana Jones azonban kortalan marad a filmes történelemben.

p322
Ez is érdekelhet

Pikali Gerda hisz a sors erejében: mindenkinek megvan a maga feladata, amit be kell teljesítenie (x)

Házépítési kisokos: ha még nincs elképzelésed az új otthonodat illetően (x)

beauty and style

Ezek a legdivatosabb állatmintás darabok az üzletekben: 10 ezer forint alatt »

Ezt soha ne tedd a bőröddel: korábban fogsz ráncosodni, ha így bánsz vele »

Nicole Kidman hajszíne az őszi szezon új kedvence: ezt fogják legtöbbször kikeverni a fodrászok »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Indiana Jones neve valószínűleg senkinek sem cseng ismeretlenül, de azt kevesen tudják, hogy az először a nyolcvanas évek elején filmvászonra kerülő karakter ihletője egy valóságban is létezett régész, Edgar Banks volt.

Edgar Banks 1866-os születésű amerikai konzulként indította pályafutását Bagdadban, de antikvitások iránti vonzalma a régészet felé vitte. 1909-ben lett az archeológia professzora. Több könyvet is írt, elszántan kereste Noé bárkáját, és magángyűjteményét is örömmel gyarapította különleges régészeti leletekkel. A filmekhez nemcsak Indiana Jones révén kapcsolódik: maga is létesített két filmipari vállalatot.

Edgar Banks és Harrison Ford Indiana Jones szerepében - a színész hasonlít karaktere ihletőjére.
Edgar Banks és Harrison Ford Indiana Jones szerepében - a színész hasonlít karaktere ihletőjére.

A babilóniai tábla

Edgar Banks egyik régészeti útján, az 1900-as évek elején, a mai Dél-Irak területén felfedezett egy 3700 éves agyagtáblát, melyet Plimpton 322-ként ismer a szakma, és amely 629 hasonló agyagtábla kiemelkedő darabja.  Úgy vélik, az agyagtábla Larsa ősi sumér városából való, és időszámításunk el őtt 1822 és 1762 közt készítették.

A tábla bonyolult matematikai jeleit közel egy évszázadon át nem, csak mostanra sikerült megfejteni.  Annyit egyértelműen tudtak, hogy az egy matematikai géniusz műve lehet, és hogy egészen fantasztikus, hogy több ezer évvel ezelőtt ilyen szintű tudás birtokában voltak az emberek. Most eljött a fordulat: a New South Wales Egyetem matematikusai szerint az agyagtábla úgynevezett pitagoraszi számhármasokat tartalmaz.

p322-2

A derékszöget a jobb oldalán tartalmazó háromszögeket írja le arányokra alapozva, és nem szögekre vagy körökre. Nemcsak a világ legrégibb ismert, és a régiek közt is az egyetlen szinte teljes trigonometriai táblázata. Szinte, mivel a jobb széléről letört egy darab, de a matematikusok, akik a jeleket vizsgálták, sikeresen alátámasztották, hogy eredetileg 6 oszlop és 38 sor volt a táblára vésve.

Feltételezések szerint a tábla célja szerint három dolog lehetett: oktatási segédeszköz, építészetben, lépcsős piramisok, templomok építésekor, számításokhoz alkalmazott kellék, vagy földek mérésekor is használhatták azt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nemcsak régisége, teljessége és a benne foglalt tudás adja az agyagtábla érdekességét. A babilóniai tábla, a P322-es megörökített egy, a miénktől egészen más gondolkodásmódot az aritmetikában és geometriában, ami egészen lenyűgöző dolog.  Az agyagtábla ma a New York-i Columbia Egyetem könyvtárának különleges kéziratokat tartalmazó tárlatában van.

Ezt is szeretjük