A kék szeműek a bizonyítékai, hogy az evolúció nem ért véget: a tejivás és a bölcsességfog is árulkodnak
Bár az evolúcióra az ember hajlamos úgy gondolni, mint egy lezajlott folyamatra, több jele is van, hogy még nem ért véget.
A női okosóra duplán öltöztet! (x)
Nevezz te is a Huawei Next Image nemzetközi mobilfotós versenyre! (x)
Nagyon divatos idén a csipke, de nem mindegy, hogy viseled: így nem lesz közönséges »
Ezeket edd rendszeresen ráncok ellen: az omega-3 zsírsavak legfőbb forrásai »
retikül.hu
A te BMI-d:
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!
A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.
Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!
Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!
Az ember hajlamos automatikusan úgy tekinteni az evolúcióra, mint a jelenleg élő ember kifejlődésével lezárult folyamatra.
Valójában számos jel arra mutat, hogy még nem zárult le, sőt az elmúlt 10 ezer évben felgyorsult, ahogy azt a kutatók a génmutációkra hivatkozva állítják.
5 dolog, ami bizonyítja, hogy az evolúció még mindig tart
Az említett génmutációkat a laikus ember is felismerheti: meglepő, ám annál logikusabb dolgok támasztják alá, hogy az evolúció még mindig tart.
Kék szem - Eredetileg mindenki barna szemű volt, ám mintegy 7-10 ezer évvel ezelőtt a Fekete-tenger térségében történt egy génmutáció, aminek következtében egy ember kék szemmel született. A mutáció szükségességét, melyet a mai napig érvényben hagyhatott a természet, érdekes megközelítésből magyarázza egy szociobiológiai elmélet.
A kék szem azért alakulhatott ki, hogy a férfi biztos lehessen benne, hogy a nőtől született gyermek az övé. Ha ugyanis az anya és az apa is kék szemű, nem születhet barna szemű gyermekük, mivel a barna szem domináns, a kék pedig recesszív gén. Ha tehát a gyermek kék szemű anyától, de barna szemmel születik, akkor csak egy másik, barna szemű férfié lehet, kék szeműé nem. Noha a genetikai hátteret aligha érthette a 10 ezer éve élt ember, a kék szem lehetett egyfajta összehasonlítási alap, jelzés a férfi számára, és adhatott neki valamiféle támpontot abban, hogy a született gyermek az övé-e vagy sem.
Azonos forrás számol be róla, hogy a természet a kék szemmel vélhetően máig megőrizte a réges-régi, szemszínen alapuló apasági teszt nyomát: kutatási eredmények szerint a kék szemű férfiak ugyanis a kék szemű nőket preferálják. Vonzalmukat a fentebb részletezett, mélyről jövő ösztön is táplálhatja: a több ezer éve is bevált apasági teszté, mely kizárólag velük működhet.
A tejivás - Az ember régen csak csecsemőként fogyasztott tejet, az anyatejet. Miután azonban elkezdődött az állatok háziasítása, az ember tehén- és kecsketejhez jutott. Az emberek egy része, köszönhetően egy genetikai mutációnak, képessé vált a laktóz megemésztésére. A mutáció első ismert nyomát egy 5-6 ezer éves észak-európai populáció maradványaiban azonosították. Afrikában egy későbbi, 3 ezer éve élt embercsoport maradványaiban mutatták ki ugyanennek a génmutációnak a nyomát.
Az immunrendszer kivéd egyes betegségeket - Kutatók szerint az elmúlt 40 ezer évben 1800, különböző betegségek legyőzésére hivatott génnel gazdagodott az ember. A folyamat nem állt meg, aminek ékes bizonyítéka az a rohamosan terjedő tucatnyi génvariáns, melyet afrikaiak körében mutattak ki: a malária leküzdésében segíthetik a szervezetet.
A bölcsességfog, és annak eltűnése - őseinknek sokkal termetesebb állkapcsa volt a mai emberénél, ami lehetővé tette számukra, hogy a keményebb gyökereket, terméseket is elrágják. A fogakat nem kímélő étrendjük azonban idővel pótlásért kiáltott: bekövetkezett a bölcsességfogat megalkotó génmutáció.
Sokan tapasztalják, hogy bölcsességfogaik nem nőnek ki. Ez a következő mutáció, ami az étkezési szokások változásához alkalmazkodva bekövetkezett. Mivel már késsel-villával feldaraboljuk az ennivalót, a fogazat nem sérül úgy, ahogyan egykor, tehát nincs többé szükség a pótlásra. Az, hogy egyeseknek van, másoknak viszont nincs plusz négy foguk, a genetikai mutáció bizonyítéka, és annak is az előjele, hogy a bölcsességfog idővel teljesen eltűnhet.
A Neander-völgyiek öröksége
A mai ember külsején több olyan vonás is felfedezhető, ami a Neander-völgyiektől ered. A cikkben sorolunk néhányat közülük.
OLVASD EL EZT IS!
