Imádjuk nézni az Antarktiszon totyogó pingvineket, a kéklő vízben komótosan úszkáló bálnákat a természetfilmekben. Nehéz elképzelni, hogy a bemutatott havas tájat egykor sűrű erdő borította volna.

Pedig kézzel fogható bizonyíték van rá, hogy nem volt mindig minden hófehér a sarkvidéken: trópusi erdő fái magaslottak az Antarktisz ma már kietlen, hófedte táján. Mára már itt van a Földön a leghidegebb, és rendkívül vastag jégréteg terül el a talajon.

- Az Antarktisz négyszáz millió éves információkat őriz a növényvilág történelméről - mondta Erik Gulbranson, a Wisconsin-Milwaukee Egyetem paleoökológusa, aki munkája során az egykori antarktiszi növényvilág nyomait őrző fosszíliákat tanulmányozza.

Az antarktiszi átalakulás

A hatszáz millió évvel ezelőtti Földre rá sem ismerne az ember. A több kontinens helyett egy szuperkontinenst, a Pangeát ölelte körbe a víz. Ez a szuperkontinens osztódott évek százmilliói folyamán több kontinensre. Gondwana nevű, déli része vándorolt a mai Antarktiszhoz közel eső részre.

Nemcsak a földrészek eloszlása, hanem a klíma is más volt, ezáltal az élővilág is: húsz-harminc méter magas fák - például Glossopteris magvaspáfrány - növekedtek Gondwana területén. Mivel több hónapos sötét és világos, azaz éjszakai és nappali fényű időszakok váltották egymást, a növényzetnek ehhez kellett alkalmazkodnia.

Amikor elkövetkezett a földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, a perm-triász, azaz a Nagy Kihalás, vulkáni gázok hatására megemelkedett a Földön a hőmérséklet. Az óceánok elsavasodtak, elszaporodtak bennük a szulfátredukáló baktériumok, melyek kénhidrogént termelve mérgezték az élővilágot, és tovább roncsolták az ózonréteget is, ami által nőtt az ibolyán túli sugárzás mértéke.

A Föld teljes élővilágának 95%-a kihalt. A tengeri fajok 96%-a és a gerincesek 70%-a, illetve a növényvilág is tömegesen pusztult. Mind az élővilág, mind a klíma nagymértékben átalakult, de a fosszilizálódott növényrészek a mai nap is bizonyítják az egykori erdők jelenlétét.

- Szeretnénk még pontosabban látni, mi és hogyan történt, és jobban érteni az átalakulás miértjeit - mondta Gulbranson, aki kutatótársaival a továbbiakban mélyrehatóbban is megvizsgálja a fosszíliákban megmaradt növényi felépítéseket, hogy megismerje, hogyan viselkedhettek pontosan a növények a gondwanai körülmények közt több száz millió évvel ezelőtt.