Egykor sűrű erdő borította az Antarktiszt? Fosszíliák bizonyítják
Meglepetést okoz a tudósok feltételezése, hiszen az Antarktiszról mindenki a hóra asszociál.

antarktisz
Ez is érdekelhet

Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)

Őszi kikapcs: Íme a trendek! (x)

Színésznők, akiket az egész ország imád (x)

Egyedülálló szolgáltatásokat kínáló, újépítésű lakások a XIII. kerületben: Idén extra kedvezménnyel! (x)

Tudod már, hol egyél október 8. és 13. között?

beauty and style

Ez a minta még a kockásat is lekörözi idén: a legdivatosabb pöttyös darabok, árakkal »

Tippek gyors körömnövekedéshez: nincs többé repedezés és letörés »

Új trend a szépségápolásban: jön az N-beauty, ami az egyszerűségre törekszik »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Imádjuk nézni az Antarktiszon totyogó pingvineket, a kéklő vízben komótosan úszkáló bálnákat a természetfilmekben. Nehéz elképzelni, hogy a bemutatott havas tájat egykor sűrű erdő borította volna.

Pedig kézzel fogható bizonyíték van rá, hogy nem volt mindig minden hófehér a sarkvidéken: trópusi erdő fái magaslottak az Antarktisz ma már kietlen, hófedte táján. Mára már itt van a Földön a leghidegebb, és rendkívül vastag jégréteg terül el a talajon.

- Az Antarktisz négyszáz millió éves információkat őriz a növényvilág történelméről - mondta Erik Gulbranson, a Wisconsin-Milwaukee Egyetem paleoökológusa, aki munkája során az egykori antarktiszi növényvilág nyomait őrző fosszíliákat tanulmányozza.

Erik Gulbranson.
Erik Gulbranson.

Az antarktiszi átalakulás

A hatszáz millió évvel ezelőtti Földre rá sem ismerne az ember. A több kontinens helyett egy szuperkontinenst, a Pangeát ölelte körbe a víz. Ez a szuperkontinens osztódott évek százmilliói folyamán több kontinensre. Gondwana nevű, déli része vándorolt a mai Antarktiszhoz közel eső részre.

Nemcsak a földrészek eloszlása, hanem a klíma is más volt, ezáltal az élővilág is: húsz-harminc méter magas fák - például Glossopteris magvaspáfrány - növekedtek Gondwana területén. Mivel több hónapos sötét és világos, azaz éjszakai és nappali fényű időszakok váltották egymást, a növényzetnek ehhez kellett alkalmazkodnia.

A cikk az ajánló után folytatódik

Amikor elkövetkezett a földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, a perm-triász, azaz a Nagy Kihalás, vulkáni gázok hatására megemelkedett a Földön a hőmérséklet. Az óceánok elsavasodtak, elszaporodtak bennük a szulfátredukáló baktériumok, melyek kénhidrogént termelve mérgezték az élővilágot, és tovább roncsolták az ózonréteget is, ami által nőtt az ibolyán túli sugárzás mértéke.

A Föld teljes élővilágának 95%-a kihalt. A tengeri fajok 96%-a és a gerincesek 70%-a, illetve a növényvilág is tömegesen pusztult. Mind az élővilág, mind a klíma nagymértékben átalakult, de a fosszilizálódott növényrészek a mai nap is bizonyítják az egykori erdők jelenlétét.

Egy antarktiszi fosszília.
Egy antarktiszi fosszília.

- Szeretnénk még pontosabban látni, mi és hogyan történt, és jobban érteni az átalakulás miértjeit - mondta Gulbranson, aki kutatótársaival a továbbiakban mélyrehatóbban is megvizsgálja a fosszíliákban megmaradt növényi felépítéseket, hogy megismerje, hogyan viselkedhettek pontosan a növények a gondwanai körülmények közt több száz millió évvel ezelőtt.

Ezt is szeretjük