7 alig ismert érdekesség a nagy Szfinxről: a valaha színpompás építmény rejtélyei
A nagy Szfinx Egyiptom emblematikus monstruma, melyről sokan csak keveset tudnak.

GettyImages-83589374
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ha az ember behunyja a szemét, és maga elé képzeli Egyiptom mesés táját, szinte biztos, hogy nem csupán a piramisok, de a nagy Szfinx is megjelenik lelki szemei előtt.

Az emberfejű, oroszlántestű monstrum tagadhatatlanul a táj emblematikus eleme, mely az i. e. 26. században készült, az Óbirodalom IV. dinasztiájának piramisaival egy időben, Gízában, a Nílus nyugati partján. Mészkőből van, arccal nyugatról kelet felé tekint. 73 méter hosszú, 20 méter magas és 19 méter széles, a világ legnagyobb szfinxe.

7 érdekesség a Szfinxről

Sokan ismerik, de a legtöbben mégsem eléggé: számos érdekesség, meglepő és misztikus tény van, melyet érdemes róla megismerni. Hét ilyet sorolunk a következőkben.

Eredetileg színes volt

Noha napjainkban a nagy Szfinx homokszínű, egykor színpompás lehetett. Mark Lehner amerikai archeológus szerint ugyanis a felületén történt vizsgálatok során színpigmentmaradványokat találtak. Az eredmények szerint a monstrum arca vörös lehetett, további részein pedig sárga és kék színű.

Nem mindig hívták Szfinxnek

A nagy Szfinx neve az idők során többször is változott, melyre írásos emlékek utalnak, így az i. e. 1400-ban íródott Álom-sztélé is. A sztélé szerint, amikor IV. Tutmózisz fáraó a Szfinx mellett aludt, álmot látott: a napisten látogatta meg, aki azt mondta, hogy az ő fia, és ha megtisztítja a Szfinx lábát a homoktól, akkor ő lehet az uralkodó. Ennek hatására a szobor a Horizont Hórusza nevet kapta. Jóval később, a középkori arabok balhibnak hívták. A Szfinx elnevezést csak sokkal a készítése után kapta, a görög és római időkben. Az alkotás alakja ugyanis a görög mitológiában ismeretes nőfejű, oroszlántestű, szárnyas szfinxre emlékeztethette a görög írókat, még ha az egyiptomi szfinxnek nincs is szárnya, arca pedig férfias.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kit vagy mit ábrázol valójában?

Nagy valószínűség szerint a Szfinx nem is szfinxnek készült, de hogy mi másnak, arról viszont keveset tudni. Bár a szobor szemlátomást fontos helyre került, a nagy piramis szomszédságába, mégsem emlegették a korabeli, sírfalakon fennmaradt hieroglifasorok. Bizonytalan, hogy valójában kit vagy mit szerettek volna megjeleníteni az alkotók, de a feltételezések szerint Hafré fáraó arcvonásait kapta meg.

Egy darabból készült

A nagy Szfinx a világ legnagyobb monolitikus szobra, ugyanis nem darabokból rakták össze, hanem egyetlen jókora mészkőből faragták ki.

Nyakig a homokban volt

Volt idő, hogy a nagy Szfinxből mindössze a feje látszott. 1817-et írtak, amikor Giovanni Battista Caviglia, genovai felfedező látogatta meg, és úgy határozott, munkásaival megkezdi a monstrum kiszabadítását. Mivel a homok rendre visszaömlött a keletkező árkokba, próbálkozásukat csak félsikernek lehet nevezni. Több mint egy évszázaddal később, 1930-ban ásták ki egészében, Selim Hassam egyiptomi archeológus vezetésével.

Szakálla is volt

Vassil Dobrev egyiptológus elmélete szerint a nagy Szfinxnek eredetileg szakálla is lehetett. A feltételezett darabot ma a British Museumban őrzik. Bár Dobrev úgy véli, hogy ez a kődarab eleve a szobor része volt, az állon nem láthatók a nyomai, így más szakértők úgy gondolják, inkább utólag, a korbecslés szerint az i. e. 14. században erősíthették fel azt, tehát jóval azután, hogy a szobrot kifaragták.

Hová lett a Szfinx orra?

Szembetűnő, hogy a nagy Szfinxnek hiányzik az orra. Vajon mi történt vele? Egy elterjedt teória szerint Bonaparte Napóleon és csapata csapta le azt, ám ez hibás elgondolás lehet, ugyanis már azelőtt, hogy Napóleon megszületett volna, orr nélkül örökítették meg a Szfinxet különböző rajzokon. 15. századi feljegyzések alapján jóval valószínűbb, hogy egy Muhammad Sa’im al-Dahr nevű, szúfi muszlim illető volt a tettes, aki az orr letörésével szerette volna megakadályozni az egyiptomiak bálványimádását. Felmerül a kérdés, miért épp az orron állt bosszút. Mint Edward Bleiberg amerikai régészeti szakértő a számos orr nélküli szobruk kapcsán rávilágított, az ókori egyiptomiak úgy hitték, a képmásokba valóban képesek beköltözni a különböző istenek. Azzal, hogy leverték az orrukat, el akarták venni az erejüket, meg akarták akadályozni életben maradásukat.

Hajó a piramis rejtekében

Nemcsak a Szfinx, hanem a gízai nagy piramis is tartogatott egy nagy meglepetést: hajót találtak a lábazatánál.

Ezt is szeretjük