Régen kapkodtak utánuk, ma már senki nem csinálja: 6 foglalkozás, ami teljesen eltűnt
Vannak munkakörök, amik nem állták ki az idő és a modern világ próbáját, így egyszerűen kivesztek a köztudatból.

eltűnt-munkák4
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Számos olyan munkakör van, ami már szinte az emberi civilizáció kezdetén is megjelent, és még a mai napig sokan dolgoznak benne, ilyen például a földművelés vagy az állattartás, de a csillagászok és a tudományos élet más résztvevői is gazdag múltra tekinthetnek vissza.

A gépesítés és a modernizáció vitathatatlanul megváltoztatta a világot, és kényelmesebb lett tőle az élet, ám sok munkakör létezését ezáltal teljesen feleslegessé is tette. Mai szemmel már nagyon érdekesnek tűnnek ezek a szakmák, amik annak idején nagyon keresettek voltak, de szinte teljesen eltűntek napjainkra.

Érdekes szakmák, amik ma már nem léteznek

A gépek és a digitalizáció korában ma már elképzelhetetlen lenne, hogy bizonyos feladatokat ne a mesterséges intelligencia végezzen helyettünk, ám ez nem mindig volt így. Most olyan, kevésbé ismert munkaköröket mutatunk be, amik egyszerre érdekesek és elképzelhetetlenek a mai világban.

Lektor

A lektor szó hallatán valószínűleg mindenkinek egy idegen nyelvi tanár vagy egy könyvszerkesztő jut eszébe, a múltban azonban más feladatot láttak el. A gyárakban voltak olyan emberek, akiknek az volt a feladatuk, hogy szórakoztassák és informálják a dolgozókat, hogy számukra is könnyebben teljenek el a munkával töltött órák. A lektorok alkalmazásának ez a gyakorlata az 1860-as években, majd számos más ország is átvette ezt a szokást. Nemcsak felolvasták azt, amire a munkások vágytak - legtöbbször aktuális híreket és irodalmi műveket hallgattak -, hanem akár beszélgettek is velük, hogy kiadhassák magukból a belső feszültségeket. Ezt a szokást a felgyorsult világ végül teljesen megszüntette.

Lámpagyújtó

Egy másik szakma, amely a 19. század környékén tetőzött, de mára teljesen eltűnt. A városokban a dolgozók hosszú pálcákkal gyújtották meg az utcai gázlámpákat éjszaka, majd reggel eloltották a lángokat. Bár a világ minden részén már elektromosan gyúlnak fel a városok fényei, Londonban még mindig van néhány lámpagyújtó, akik 1500 gázlámpát kezelnek. 

eltűnt-munkák1
Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

Kopogtató

Bár nem tartozik a legfontosabb extrák közé, tény, hogy a mobiltelefonok egyik legjelentősebb funkciója az ébresztőóra, ami nélkül sokan biztosan nem tudnának időben felkelni. Régen nem volt ilyen, de az embereknek akkor is fel kellett időben kelniük a munka miatt, és bár a mechanikus ébresztőórákat a 18. század végén találták fel, nem voltak olcsók. Az ipari forradalomtól kezdve egy kopogtatónak nevezett személy reggelente egy hosszú bottal kopogtatta az ablakokat, hogy felébressze a lakókat. Ez elsősorban Nagy-Britanniában és Írországban volt létező szakma, és néhány városban csak az 1970-es években szűnt meg.

eltűnt-munkák2
Fotó: J. Gaiger / Getty Images Hungary

Jégvágó

A 20. század elejéig a legtöbb jeget természetes úton, befagyott tavakba vágva készítették, ami életre hívott egy kemény és veszélyes fizikai munkát, a jégvágókét. Az ókori Görögországban, Rómában, Perzsiában és Kínában az emberek télen gyűjtöttek és tároltak jeget, majd a melegebb hónapokban használták. A jégvágóipar a 19. század elején igazán felpörgött. A jégvágók megtalálták a fagyott vízen azokat a pontokat, ahol jég keletkezett, kivágták, majd a tárolási és szállítási szakaszba vitték. De ahogy a hűtési technológia egyre jobb lett, egyre kevésbé volt szükség kézi jégvágásra.

Emberi számítógépek

A múltban sem volt ritka, hogy valaki nem fizikai, hanem szellemi munkával kereste a kenyerét, amire az ipari forradalom idején különösen nagy szükség volt. Ezek az emberek főként matematikai számításokat végeztek, a két világháború során is alkalmazták őket, de az ’50-es években még a NASA-nak is volt egy női különítménye, ahol emberi számítógépként használták a „rakétalányokat.” A gépi számítástechnika az 1970-es évekig nem tudta teljesen kiszorítani az embereket, de ma is sok kutató inkább a saját számításaira, mintsem a mesterséges intelligenciára támaszkodik.

Telefonközpontosok

A telefon kezdetben még nem igazán terjedt el a mindennapi életben, hiszen bonyolult volt a használata, így szükség volt egy szerkezetre, ami által tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Puskás Tivadar ötlete alapján megalkották 1877-ben Bostonban jött létre az első telefonközpont, ami ezután a világ szinte összes városában megtalálhatóvá vált, ezzel pedig több ezer ember számára biztosított munkát. 

eltűnt-munkák3
Fotó: PhotoQuest / Getty Images Hungary

A kapcsolótábla-kezelők feladata az volt, hogy a hívókat annak a személynek a telefonvonalára kötötték, akivel beszélni akartak. Eleinte tizenéves fiúk végezték a munkát, de sokak szerint rossz modoruk volt, ezért valaki nők felvételét javasolta erre a feladatra. Egy kezelő átlagosan 200 vonal felett intézkedett, de volt, hogy sokkal több kapcsolással is dolguk akadt. A 20. század elején még rengetegen dolgoztak ebben a szakmában, ám ahogy egyre automatizáltabbá vált a rendszer, úgy a nőknek is új állás után kellett nézniük. 

Őszinte képeken a munkák és a mögöttük rejlő valóság

Ezt az oldalát csak nagyon ritkán látni a különböző foglalkozásoknak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük